Ez történt 2015-ben
Fellépés az Adventi Forgatagon (december 15.)
Látogatás a Petőfi Irodalmi Múzeumben (december 12.)
Cimbora kulb avatása Törökszentmiklóson (december 10.)
Adventi készülődés (december 8.)
Vendégünk volt Adamik Zsolt (november 19.)
Előkészületek (november 10.)
Szépolvasó Cimborák Találkozója (október 13.)
Évnyitó foglalkozás (szeptember 16.)
„Szivárványország” cimbora-olvasótábor (július 4-9.)
Évzárás könyvvásárral (június 9.)
Vendégünk volt Bosnyák Viktória (május 12. és május 28.)
Látogatás a Várkert Vazárban (május 10.)
Ösvényfestés és szülinapi gála (április 22-23.)
A magyar költészet napja (április 14.)
Tévé és mesemúzeum (április 3.)
Szereposztás (március 17.)
"Itt a farsang, áll a bál!" (február 17.)
Mesés vetélkedő (január 20.)
FELLÉPÉS AZ ADVENTI FORGATAGON
Elérkezett a várva várt nap: mindenki nagy izgalommal készült a szereplésre, hiszen már hagyománnyá vált, hogy a cimborák is fellépnek karácsonykor a Városháza téren. A könyvtárban még egyszer gyorsan elpróbáltuk a helyes sorrendet, és már indultunk is a 6 órakor kezdődő fellépésre.
Az előadás különlegessége az volt, hogy a rácalmási cimborák is szerepeltek. A húsz gyermek színes változatos műsorral kedveskedett: énekeltek, táncoltak, szavaltak, mesét mondtak, de volt gitár és furulyaszó is, meg egy humoros jelenet. A műsor végén sikerült a közönséget is megénekeltetni. Így már teljesen sikerült ráhangolódni a karácsonyra....
(a beszámolót Marcsi néni írta)
LÁTOGATÁS A PETŐFI IRODALMI MÚZEUMBAN
A kirándulás egyben Cimbora találkozó is volt, hiszen a perkátai és a rácalmási klub tagjai is csatlakoztak hozzánk. Szombat reggel 8 órakor indultunk a könyvtár elől, és 10 órától 13 óráig birtokba vettük a Petőfi Irodalmi Múzeumot.
A múzeumpedagógusok külön készültek alsós és felsős foglalkozással. Amikor odaértünk rögtön két nagy csoportra osztottak minket, így akit nem nagyon ismertünk, azzal is hamar összebarátkoztunk. Az interaktív foglakozás Petőfi Sándor kora és élete köré épült. Nagyon izgalmas volt a „legyezőnyelv”, a képregénykészítés és a korteskedés a gyertyatartó mellett. A foglalkozáson játékosan vezettek be minket a régi szokások és tárgyak rejtelmeibe. Majd olyan feladatot kaptunk, hogy az állandó kiállításon szereplő tárgyak nyomára kellett bukkanunk, így nálunk jobban senki sem ismerhette meg a Petőfi Sándor életéről és koráról szóló kiállítást.
A „Mosó Masa és barátai” című interaktív kiállításra a kicsiket invitálták a szervezők, innen minden kis cimbora saját maga készített papírcsónakkal távozott. Az út odafele és hazafele is nagyon vidáman telt!
(a beszámolót Nyári Bianka írta)
KÉPEK ITT>>>
CIMBORA KLUB AVATÁSA TÖRÖKSZENTMIKLÓSON
Megtisztelő felkérést kaptunk: Törökszentmiklóson a városi könyvtárban új Cimbora klub alakult, és a hivatalos felavatásukra utaztunk el. Készültünk egy kis meglepetés műsorral is, és sok hasznos ötlettel, ami segíti az elindulásukat. Szívesen tettünk eleget a kérésüknek. Kedves fogadtatásban volt részünk: ajándék műsorral és mikuláscsomaggal leptek meg minket.
(a beszámolót Marcsi néni írta)
KÉPEK ITT>>>
ADVENTI KÉSZÜLŐDÉS
Ez a találkozó már 16 órától kezdődött, és az advent jegyében telt az első fele, hiszen közösen felelevenítettük a téli népszokásokat, sőt eljártuk például a Luca napi boszorkánytáncot. Végül az almákat annyi fele vagdostuk, ahányan voltunk, hogy mindenkinek jusson, és még évek múltán is minden cimbora „visszataláljon” hozzánk.:)
A második részben megtartottuk a karácsonyi fellépésünk főpróbáját. Kiosztottuk a Mikulás szerepét, hiszen a kerettörténet szerint megfázik, és neki kedveskedik a sok gyerek mesékkel, versekkel, dalokkal és zenével a gyors gyógyulás reményében.
(a beszámolót Marcsi néni írta)
VENDÉGÜNK VOLT ADAMK ZSOLT
Eljött az a nap is, amikor Adamik Zsolt, az Ördögbőr grófja és a Bibedombi szörnyhatározó írója látogatott el hozzánk! A Cimbora Alapítvány egy kalózos játszóházzal is meglepett minket, már kettő órától készültek a papagájok, kalózsapkák, kampókezek és a hajó patkányai, szóval mire megérkezett az író, már minden készen állt: mindenkin volt sapka és kampókéz is. Még Adamik Zsoltnak is jutott belőle!
Sok-sok kérdés elhangzott, és a meglepetések sorának még nem lett vége, hiszen Érdi Szabó Márta, a hajdani Cimbora műsor főszerkesztője is ellátogatott hozzánk, kérdésekkel bombázta az írót, és a cimborákat egyaránt. Végül a kiállított rajzokból választott az író, és kisorsolta a négy legjobbat: őket egy-egy dedikált könyvvel lepte meg.
(a beszámolót Marcsi néni írta)
KÉPEK ITT>>>
ELŐKÉSZÜLETEK
Ezen a foglalkozáson sok tennivalónk volt: először is megismerkedtünk Adamik Zsolt műveivel, az Ördögbőr grófjával és a Bibedombi szörnyhatározóval. Nekem mindegyik tetszett, ezért el is vállaltam a riporter szerepét az író-olvasó találkozón. Nagyon humorosnak tartom az írót, és vannak kedvenc szereplőim, szörnyeim is a könyvekből. Játékos feladatokat is oldottunk meg ezzel kapcsolatban. (pl.: Ki bújik meg a szöveg mögött, avagy ki vagyok én?) Rajzversenyt is hirdetett Marcsi néni: "Mi tetszett a könyvekből, kit vagy mit szeretnétek lerajzolni?"
A hagyományos karácsonyi fellépés a „Adventi Forgatagban” új feladatok elé állított minket. Johi, Szonya és Dzsesszika zenével, Noémi, Zalán, Csenge, Milán és Bianka verssel, én mesével lépek majd fel, de olyanok is vannak, akik énekelni fog vagy egy vidám jelenetet adnak elő. Ezt is megbeszéltük a találkozón, és Marcsi néni elmesélte, hogy mi lesz a kerettörténete fellépésnek.
(a beszámolót Botka Attila írta)
SZÉPOLVASÓ CIMBORÁK TALÁLKOZÓJA
Megtartottuk a „Szépolvasó Cimborák Találkozóját”. A harmadikos és negyedikes gyerekek között akadt egy-két felsős is. A célunkat sikerült elérni, a népmesét közelebb hozni a gyerekekhez. A legügyesebb felolvasók Aranyalma-díjban részesültek, és még mesekönyvet is választhattak jutalomként. A nagy izgalom után „hamuban sült pogácsát” is ehettek a gyerekek.
A találkozó végén egy örömteli eseményt jelentettünk be: vendégünk lesz Adamik Zsolt, akit a Cimbora Alapítvány hív meg hozzánk.
(a beszámolót Marcsi néni írta)
ÉVNYITÓ FOGLALKOZÁS
Szeptemberben, a nyári szünet után, feltöltődve találkoztak újra a cimborák, hogy az izgalmas nyári történteket elmeséljék egymásnak. Máris előkerült a nagy fonalgombolyagunk, és kezdetét vette a „fonalas játék”: ami nyáron velem történt, azt most elmesélem…
Csenge és Attila sokat utaztak, Zoli több mint öt táborban nyaralt az idén: „De a Szivárvány Cimbora tábor tetszett a legjobban!” – mondta, és a többiek is csatlakoztak hozzá. Johinak és Szonyának a Zenés est, míg Bálintéknak a sárkányhajózás volt a legemlékezetesebb pillanat.
A találkozó második felében megismerkedhettek a gyerekek a félév programjaival, az Országos Könyvtári Napok színes eseményeivel (igazi tűzoltóautó „kipróbálása”, tűzoltó kvíz és Boldizsár Ildikó népmese kutató interaktív foglalkozása). Ez alkalommal hirdettük meg a „Szépolvasó Cimborák Találkozóját” is, ahova bármilyen népmesével készülhettek a gyerekek.
(a beszámolót Marcsi néni írta)
"SZIVÁRVÁNYORSZÁG" CIMBORA-OLVASÓTÁBOR
Július 4-étől 9-éig táboroztunk a Szalki-szigeten, a kempingben. Sok cimbora érkezett, összesen öt városból. Első nap a sátor felállításával sikeresen birtokba vettük a tábort.
Rengeteg programon vettünk részt. A tábor előtt el kellett olvasnunk két könyvet: Kálnay Adél Szivárványország és Molnár Krisztina Rita Maléna kertje című művét. Nagy örömünkre mind a két íróval találkozhattunk. A Maléna kertjéből még vetélkedőt is rendeztek nekünk, amin a zsűri elnöke a nagyon kedves, kalapos Molnár Krisztina Rita volt! A nagy meleg ellenére is gyorsan teltek az órák az érdekes feladatokkal, amik közül a kedvencem a múmiakészítés és a „homokszemszámolás” volt.
Ezek mellett kézműves foglalkozáson nemezelhettünk Medvegy Zsuzsával, papírvirágokat készítettünk Timárné Udvari Emesével, és volt egy zenés foglalkozás is Ferge Bélával. Persze rengeteget voltunk szabadstrandon is, felüdülés volt a nagy melegben a vízben lubickolni. Sétáltunk a dunaújvárosi Szocreál tanösvényen, megnéztük ROHO-val a Duna-parton a Szoborparkot, és még sárkányhajóztunk is! Az utolsó napon az Intercisa Múzeumban és a Római Kőtárban voltunk. Itt kezdődött az igazi római kavalkád, hiszen a szép fejdíszek készítése után római ruhákba is beöltözhettünk! Szerencsénkre még a hatalmas vihar előtt sikerült összepakolnunk, és haza mennünk, bár azt sajnálom, hogy a tábortűz elmaradt.
Nagyon örülök, hogy Marcsi néniék megszervezték ezt a tábort, remélem jövőre is lesz majd. Ez volt eddigi életem legjobb tábora!
(a beszámolót Nyári Bianka, rácalmási cimbora írta)
KÉPEK ITT>>>
ÉVZÁRÁS KÖNYVVÁSÁRRAL
Eljött a várva várt alkalom: a könyvvásár! A foglakozásra hoztam a szorgalmasan összegyűjtött tallérjaimat és dinárjaimat, amit az olvasmányaim ajánlásával gyűjtöttem. Reméltem, hogy sok könyvet tudok vásárolni. A teremben egy kék selyem lepellel takarta le Marcsi néni a hosszú nagy asztalt, ahol a kincsek voltak (könyvek, kulcstartók, matricák, fűzetek, tollak stb.). Mindegyikre ráírták az árát, 2 tallértól 3 dinárig, így mindenki tudott vásárolni, aki nem felejtette otthon az értékes „érméket”. Három könyvet is meg tudtam vásárolni, nagyon örültem a szerzeményeknek! Úgy érzem érdemes volt, persze nem csak a vásár miatt!
(a beszámolót Botka Attila írta)
VENDÉGÜNK VOLT BOSNYÁK VIKTÓRIA
Bosnyák Viktória írónő látogatására a Tündérboszorkány trilógiát olvastuk el, majd a májusi találkozón műveiből kisebb vetélkedőt rendeztünk. Ezek után már alig vártuk, hogy találkozhassunk az írónővel. Nem kellett csalódnunk, Bosnyák Viktória örömmel válaszolt minden kérdésünkre, ráadásul nagyon sokat nevettünk is. Sőt, még aláírt könyvjelzőt is kaptunk tőle! Az író-olvasó találkozó után kedvet kaptam egy másik könyvéhez is:
Részlet az Amikor kivirágzott a fánk fánk című könyvből:
„– Látod ezt? Látod? Borzalmas, nem?
– Nem mondanám. Szép tiszta járdasziget.
Az aszfalt sem repedezett rajta, és a bazaltkockák is egyenletesen veszik körül.
– Hát éppen ez az. Hogy nézhet ki így egy sziget? Tegnap ezen a járdaszigeten még pálmaliget zöldellt, a fák alatt nyugágyak sorakoztak. Ez volt falunk egyik büszkesége. Itt ebédidőben déli gyümölcsöt osztottunk. Epret, szilvát, cseresznyét, málnát.
– De hiszen azok nem is déli gyümölcsök! – javította ki a fiú. – A banán, az ananász, a kókuszió, a datolya, azok igen.
– Hát persze! – helyeselt a manó. – Azok is déli gyümölcsök. De ne mondd nekem, hogy a meggy nem déli gyümölcs, ha délben eszik, mert megharagszom! Most azonban ez a járdasziget nem más, mint egy unalmas, szürke placsni. Tönkretette!
– Kicsoda?
– Ne is kérdezd! Jobb, ha nem tudod. Nem azért hoztalak ide, hogy ilyesmin kelljen rágódnod.
Amikor átértek az úttest túloldalára, megköszönték a szállítást, mindketten lecsusszantak a földre, a zebra pedig elkocogott.
– Vigyázz magadra! – szólt utána a polgármester, majd körülnézett. – Micsoda szerencse, hogy éppen itt a megálló – és a járdán álldogáló szép barna lóra mutatott.
Különben honnan tudná a buszvezető, hogy itt kell megállnia. Igaz?”
(a beszámolót Horváth Dzsesszika írta)
KÉPEK ITT>>>
LÁTOGATÁS A VÁRKERT BAZÁRBAN
A Cimbora Alapítvány támogatásával egy színes kavalkádon vettünk részt Budapesten, a Várkert Bazárban. Érdi Szabó Márta köszöntötte az öt városból érkező cimborákat, a megérkező gyerekek teljesen ellepték a főteret. Ezután az Accord Quartet muzsikájában gyönyörködhettünk, akik még hangszer bemutatót is tartottak. Sokféle kreativitást és logikát igénylő játékot kipróbálhattak a meghívott cimborák. A kedvencem a méhecskés és katicás kirakó volt, ami még a felnőtteknek is fejtőrést okozott, hiszen az győzött, akinek csak egy katicája maradt. A különböző állomásokon más és más játékkal ismerkedhettünk meg, sőt még mesehallgatás is várt a csapatokra az egyik helyszínen. Közös éneklés (megtanultuk a Cimbora dalt Korhecz Imoláékkal) zárta ezt a vidám napsugaras napot. Élményekkel telve, kellemesem elfáradva indultunk haza.
(a beszámolót Soós Luca írta)
KÉPEK ITT>>>
ÖSVÉNYFESTÉS ÉS SZÜLINAPI GÁLA
Újra eljött az április, és a születésnapot megelőző „ösvényfestés” napja. Nagy örömmel készültünk, hiszen ünnepélyes pillanat ez a Cimbora klub életében. Előkerültek a „színes” versek is: Panka a pirosról, Kittiék a zöldről, míg Lucáék a sárga színről olvastak. Máténak jutott Kosztolányi Dezső Mostan színes tintákról álmodom című verse.
Másnap pedig elérkezett a várva várt 12. születésnapi gála! Nem csak szép ruhát vettek fel a gyerekek, hanem a lelküket is felöltöztetve érkeztek meg az MMK Színháztermébe. Szántó Péter igazgató úr jóvoltából már második alkalommal tartottuk meg itt a Cimbora Gálát. Jakó Tamás az elmaradhatatlan szülinapi csokitortával lepett meg minket, míg Tesinszkiné Lahoczky Rita foltvarrással kedveskedett a cimboráknak, ebben az évben Varró Dániel Túl a maszat hegyen című művéből került egy jelenet a képre. A Cimbora fa már 11 éve növekszik a könyvtár előtti parkban, idén pedig nagy meglepetést szerzett az önkormányzat is: örökzöld cserjével ültette be a fa körüli ágyást. Több, év közben is sok segítséget nyújtó szülő és pedagógus jött el a gálára.
Szerencsére nagy számmal akadt jelentkező a műsorba: színes, változatos számokkal léptek fel a gyerekek. A zsűri „öreg cimborákból” állt, és annyira tetszett nekik a kis cimborák verselése, tánca, zenélése, mesemondása, éneklése, bűvészmutatványa, hogy csak arany- és ezüstérmet osztottak. A könyvtár támogatásának köszönhetően az aranyérmesek könyvet is kaptak ajándékba. A Cimbora Alapítvány jóvoltából pedig mindenki kapott egy-egy apróságot.
Aranyérmesek: Horváth Dzsesszika, Juhász Zsófia és Kiss Johanna, Kiss Johanna és Czibere Zétény, Soós Luca és Nagy Johanna, Szabó Zalán, Urbán Panka és Urbán Soma
Ezüstérmesek: Babucs Dorka, Botka Attila, Botka Csenge, Keszi Kincső, Kovács Bogi és Vári Kitti, Lendvai Alexandra és Tőkési Zoltán, Németh Kitti, Simon Réka, Szabó Máté, Wolf Anna
(a beszámolót Marcsi néni írta)
VIDEÓ ITT>>>
KÉPEK ITT>>>
A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA
A magyar költészet napját verses összeállítással, ritmusjátékkal, vetítéssel, szavalással ünnepeltük meg. Több költőnek hallhattuk megzenésített verseit, olvastunk az Apám kakasa című kötetből, amiben klasszikus költők verseit kortárs költők írták át. Nekem ez volt a kedvencem:
József Attila: Altató (részlet) / Lackfi János: Keltető (részlet)
Lehunyja kék szemét az ég, / Kinyitja fél szemét az ég
Lehunyj sok szemét a ház, / a Duna mézes sárgaréz,
Dunna alatt alszik a rét – / kávéillat leng szerteszét –
Aludj el szépen, kis Balázs. / Ébredj fel gyorsan, kis Teréz!
A foglalkozás végén még verset is rakhattunk össze szétvágott sorokból, ami után érdekes volt meghallgatni az eredeti verseket.
(a beszámolót Tőkési Zoltán írta)
TÉVÉ ÉS MESEMÚZEUM
Április elején Budapestre kirándultunk. Voltunk a Magyar Televízió új székházában, és ellátogattunk a Mesemúzeumba is. A tévénél egy kedves néni várt ránk, majd régi ismerősökhöz vezetett minket. A folyosón Süsü, a Sárkány, a TV Maci, és néhány elképzelhetetlenül régi kamera, valamint egy hatalmas Rubik-kocka látványa tárult elénk. Vezetőnk egy moziterembe vitt minket, ahol egy kisfilm alapján megismertük a 60-as évek és a jelen kor televíziózási szokásait, műsorait. Bekukkantottunk a jelmeztárba, ahol több mint 90.000 jelmez és néhány régi báb várt minket. Nagyon tetszett az eredeti Süsü, a királyfi, a sárkányfű árus és Rémusz bácsi rókája. A legizgalmasabb élmény az volt, amikor egy stúdióban a híradó bemondója lehettem, és a műsor vendégeitől is kérdezhettem. A többiek operatőrt, vágót és hangmérnököt játszhattak. Aki akart, időjárás-jelentő is lehetett. (Itt én a hangmérnök voltam). Még a TV Maci foteljében is beleültem.
Az MTVA székház után a Mesemúzeumba mentünk, ahol szintén egy nagyon kedves néni várt minket. Majd kezdetét vették a próbák: az első teremben három játékos próbát kellett kiállnunk ahhoz, hogy átjussunk a Mesebirodalom ajtaján. Ott újabb hét próbát kellett teljesíteni. Az első próbán meghallgattunk egy mesét, majd fel kellett ismerni a falon lévő mese figurák mondatait. Ezt követően a Meseerdőben lévő boszorkánykonyhában fel kellett ismerni a rózsaszirom illatát, ki kellett találni milyen állat lakozik a kútban, és a szegény embert a királylányhoz kellett vezetni egy labirintusban. Megnéztük, mi rejlik a faodúban, és a griffmadár tojása megmutatta a varázserőnket. Végül a fák tetején átmásztunk a Palotába, amit elfoglalt a hétfejű-sárkány. A sárkány legyőzését követően jelmezekbe öltöztünk, és mindenki fényképezkedhetett a trónon ülve. A hét próba teljesítését egy saját mesehős igazolvány bizonyítja. A buszon mindenki nagy izgalommal várta, hogy otthon is elmesélhesse élményeit. Remélem lesz még ilyen kirándulás!
(a beszámolót Mák Luca írta)
KÉPEK ITT>>>
SZEREPOSZTÁS
A találkozó első felében mesék szereplői és helyszínei vártak minket egy rejtvényes játékban, amiben mindenkinek egyedül kellett helytállnia. Majd azt próbáltuk ki, hogyan tudunk rögtönözni más-más szerepekben, szituációkban. Máté a szomszéd kislány, én a szomszéd bácsi szerepét kaptam, sikerült jól elbeszélgetnünk, de Johi például a Zalán anyukája lett, amin nagyon sokat nevettünk. A foglalkozás másik felében megbeszéltük, ki és mivel fog fellépni a KI MIT TUD gálán. Végül a várva várt kirándulásra is leadtuk a jelentkezésünket.
(a beszámolót Tőkési Zoli írta)
"ITT A FARSANG, ÁLL A BÁL!"
A farsangi foglalkozás elején újabb kis cimborákat avattunk! Sok lelkes második és harmadik osztályos bővítette a táborunkat. Később nagy örömünkre jelmezeket válogathattunk a kincsesládából, és mindenféle figurának beöltözhettünk. A fiúkkal együtt álltuk körbe a ládát és segítettünk egymásnak a legjobb jelmez kiválasztásában. Először Marcsi néni mesélt nekünk, majd kezdődhetett a jelmezesek párbeszéde, vagyis a kalapból kihúzott személlyel rögtönzött párbeszédet kellett folytatni. A mulatságos jeleneteket a farsangi lakoma követte. Nagyon jól éreztük magunkat!
(a beszámolót Kiss Johanna és Balogh Dorottya írta)
KÉPEK ITT>>>
MESÉS VETÉLKEDŐ
2015-ben már van Cimbora füzetünk is! Ez nekem nagyon tetszik, mert így megmarad, amit írok, amivel foglalkozunk. Első alkalommal már írtunk is egy mesét, amiben megadott szavaknak kellett szerepelniük (kutya, katona, citromfacsaró, űrhajó, liszteszsák) Ebből nagyon humoros történet kerekedett. A következő téma az volt, hogy ki mivel töltötte a téli szünetet, mi az amire szívesen emlékezik. Egy nagy gombolyag fonalat adogattunk egymásnak, és mindig a következő csomóig kellett beszélni. Én mindig tovább meséltem, mert velem annyi minden történt. Mire elkezdtük a „Ki vagyok én?” játékos fejtörőt, addigra eltelt az időnk. Már most várom a következő találkozót!
(a beszámolót Szabó Máté Botond írta)
