Interjú Ecsédi Orsolya íróval

Marcsi néni a Banyavész című könyv

olvasása után kereste meg az írónőt!

Olvasd el a könyvajánlóját! >>>

"Nem úgy tűnt, hogy jósággal bármit el lehetne érni.
Bizonyos dolgokat igen, de azok nem voltak valami vonzóak.
Például egy jó alapos verést.
Vagy élethosszig tartó csúfolást.
Vagy azt, hogy minden stiklit rád kennek,
mert nem hazudsz elég ügyesen, mások pedig igen."


Forrás: sorok-kozott.hu Forrás: sorok-kozott.hu
Marcsi néni:
Örülök, hogy beszélgethetünk! Számomra nagyon élvezetes volt a Banyavész című könyved. Milyen inspiráció hatására született a regény?

Ecsédi Orsolya: A legfőbb inspirációt maga a város, Budapest jelentette a történethez. Már régóta figyelem és fotózom az épületek homlokzatán található érdekes szobrokat és domborműveket. Ezt a hobbimat, a felfelé fotózást a könyvben átadtam a gyerekeknek, így keresnek nyomokat a városban, a megtalálni próbált mesehősök után nyomozva.

 


Marcsi néni: Olyan érzésem volt a könyv olvasása közben, hogy a kiskamaszok nagyon közel állnak hozzád. A képzeletedben születettek meg a műben szereplők jellemvonásai?

Ecsédi Orsolya: Sok kiskamaszt ismerek, mert a fiam is ebben a korban van. De a szereplők közül egyik sem alapul egy az egyben valós személyen, inkább úgy születtek, hogy sorra vettem azokat a problémákat, amikkel egy mai gyereknek szembesülnie kell, és azokra próbáltam választ adni rajtuk keresztül. Ilyen például az iskolai cikizések, az elfoglalt szülők, az önbizalomhiány, az unalom, és sok más hasonló nehézség.

 

Marcsi néni: Három különböző jellemvonású gyerek a főszereplő, szép az összetartásuk, szinte kiegészítik egymást. Direkt ilyen más-más karaktereket választottál?

Ecsédi Orsolya: Próbáltam olyan csapatot összehozni a gyerekekből, ahol mindenkinek mások az erősségei, és ki tudják egészíteni egymást. Az is fontos volt, hogy kiderüljön, hogy azoknak is vannak erősségei, akikről elsőre nem látszik, és még fontosabb, hogy azok a tulajdonságok, amik elsőre nem tűnnek valami előnyösnek, szintén lehetnek hasznosak. A történetben Zizu képviselő az erőt, Báti a kreativitást és Anka a ravaszságot, és együtt mindenre képesek.

Illusztráció: László Maya Illusztráció: László Maya Illusztráció: László Maya Illusztráció: László Maya Illusztráció: László Maya Illusztráció: László Maya

 

Marcsi néni: Nagyon jó volt olvasni Adél nénit, a verses idézetekkel fűszerezett beszédét. Közel állnak hozzád a versek, vagy tanító célzattal rejtetted a regényedbe?

Ecsédi Orsolya: Nagyon közel állnak. Az én fejem is versidézetekkel van tele, mint Adél nénié, és gyakran eszembe jutnak beszélgetés közben is. Csak én nem szoktam kimondani őket általában. Én is írok verseket is, szintén főleg gyerekeknek. A könyvbe rejtett idézetek közé olyanokat válogattam, amiket a gyerekek biztos ismernek valahonnan, vagy az iskolai tananyag részeként, vagy megzenésítették őket, így sikerélményt jelent a felismerésük.

Illusztráció: László Maya Illusztráció: László Maya Részlet a könyvből:

"- Szondi Anna! – ordította, és bevágta maga mögött az ajtót.

Anka kábán pattant fel. Az arcán piros folt virított. A pad nyoma.

- Úgy izzik a képed, mint a galagonya ruhája őszi éjjel! A lelkesedéstől, ugye, kis szívem?

Alig várod, hogy felelhess a kettesért."

Ecsédi Orsolya gyermekversei >>>

 

Marcsi néni: Az első részt több is követi majd a gyerekek nagy örömére? A történetek továbbviszik a nyomozós szálat és benne maradnak a mesében, az élet meséjében?

Ecsédi Orsolya: A második rész már megjelent, Nyanyacraft a címe. A gyerekek benne maradnak a mesében, de ott a mese egy modernebb változatával van dolguk, egy számítógépes játékkal. A nyomozás persze megmarad, sok rejtélyt kell megoldaniuk, és a barátságuk sok nehéz helyzeten segíti át őket.

 

Marcsi néni: Gyermekként ki volt a kedvenc íród és kedvenc regényed?

Ecsédi Orsolya: Nagy indiánregény-rajongó voltam, szóval az első, ami eszembe jut, az a Winnetou. Rengetegszer olvastam el. Nagy kedvencem volt még Békés Páltól A kétbalkezes varázsló, és egy kevésbé ismert könyv, a Locspocs, a kis tengeri szörny úszni tanul, amit Tor Age Bringsvaerd írt.

 

Marcsi néni: A kortárs írók közül kiknek a munkái állnak közel hozzád?

Ecsédi Orsolya: Nagyon szeretem Donna Tartt és John Updike könyveit. Gyerekkönyves szerzők közül hatalmas kedvenc Timo Parvela, de mivel szinte mindent elolvasunk, ami csak megjelenik gyerek- és ifjúsági irodalomban (sokat járunk könyvtárba!), rengeteg olyan magyar és külföldi szerző van, akit nagyon szeretek.

 

Marcsi néni: Milyen terveid vannak a Kell egy csapat sorozat folytatásán kívül?

Ecsédi Orsolya: Készül egy újabb sorozat, aminek egy kamaszodó ördöggyerek a főszereplője, akit apja, a pokol fejedelme terepgyakorlatra hoz a felszínre, de szegénynek túl jó a természete, ezért nehezen boldogul az osztálytársai bűnbe vitelével. Sok más tervem is van, különböző készültségi fokokban, de nehezen kiszámítható 2020-ban, hogy ezek közül mi tud megvalósulni.

 

Marcsi néni: És végül mit üzensz az olvasóidnak?

Ecsédi Orsolya: Azt üzenem, hogy nagyon szeretem őket, és nagyon hálás vagyok a sok kedves visszajelzésért, amit küldenek nekem!

 

Marcsi néni: Köszönöm a beszélgetést!

Ecsédi Orsolya: Én is köszönöm! :)

 

Ecsédi Orsolya blogja >>>

Ecsédi Orsolya Facebook-oldala >>>

Ecsédi Orsolya alkotói oldala a moly.hu-n >>>