Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1776. január 24-én született E.T.A. Hoffmann

„... amint véget értek a dolgos órák, színre lépett a művész Hoffmann”

„Univerzális tehetség volt, kitűnő karikatúrákat rajzolt, színházi rendezőként működött, és tündökölt humorával, ötleteivel, játékosságával a társasági életben is. Már bírósági hivatalnok korában kétlaki életet élt; nappal végezte a dolgát, éjjelre pedig átvedlett álmodozó, kicsapongó bohém művésszé. Ez már magában is táptalaja volt tudathasadásos állapotoknak, a többit aztán elvégezte a mértéktelen ivás. Hoffmann alkoholos hallucinációk áldozata lett, amelyekben önmaga megkettőződésével és képzelete szörnyszülötteivel egyaránt találkozott. A képzelet és a valóság határmezsgyéjén zajló élete megérlelte benne az írót, a romantikus fantazmagóriák és a kisvárosi korlátoltság önironikus egymásra vetítésének mesterét.”

(forrás: enciklopedia.hu)

 

 

Mind zenei, mind irodalmi alkotásai nagy hatással voltak a későbbi korok művészeire. Legismertebb fantáziadarabja Az arany virágcserép, amely iskolai kötelező olvasmány hosszú évek óta; a Diótörő és egérkirály, amelyből egy Csajkovszkij-balett született; vagy a Murr kandúr életszemlélete, valamint Johannes Kreisler karmester töredékes életrajza, az író életművének betetőzése. Elbeszélései ihlették Offenbach Hoffmann meséi című háromfelvonásos operáját: 1882. február 10-én mutatták be Párizsban (szövegkönyvét Jules Barbier írta).

Stella, az énekesnő találkára hívja Hoffmannt, a költőt, de levelét megszerzi Hoffmann régi ellensége, Lindorf tanácsos, aki – különböző személyek képében megjelenve – már eddig is sok bajt okozott neki. Megérkezik a költő a kocsmába, és barátainak szerelmeiről mesél. Történetei megelevenednek. (…) Elbeszélésének befejeztével a költő mély, részeg álomba merül.” Amikor Stella érte jön, próbálja őt felébreszteni...

(forrás: Kertész Iván: Opera kalauz. Fiesta-Saxum, 1997. 260-261.o.)

Kapcsolódó linkek