Évfordulók, események

Gauss görbe A matematika számos ágában alkotott: többek között a számelmét, algebra, statisztika (Gauss-görbe), analízis, differenciálgeometria, geodézia, geofizika, elektrosztatika, asztronómia és optika területén. Mint a legtöbb ilyen nagy, elismert tudósoknál lenni szokott, személyét több anekdota is övezi; amelyek már korai zsenialitását hivatottak hangsúlyozni.

A ma Bolyai–Lobacsevszkij-féle geometria (hiperbolikus geometria) néven ismert tétel kapcsán Gauss neve magyar tudománytörténethez is kapcsolódik. Bolyai János apja, Bolyai Farkas elküldte „barátjának”, Gaussnak fia felfedezését (Appendix, 1932) – amire a nagy német matematikus azt írta, hogy János művét nem dicsérheti, mert ez azt jelentené, hogy saját magát dicsérné: ugyanis ő már jó 30 évvel ezelőtt eljutott az elküldött eredményekre.

Ráadásul mikor tudomására jutott, hogy az orosz Lobacsevszkij is felfedezte lényegében ugyanazt, mint Bolyai János, nem tájékoztatta őt arról, hogy van még más is, aki hasonló eredményeket ért el.

Egy történet szerint számolási tehetségét már három évesen megmutatta, amikor édesapja pénzügyi számításaiban vétett hibáit javította ki. Mindössze 7 éves volt, mikor általános iskolás tanára a rossz viselkedése miatt azt a büntetést rótta ki rá, hogy 1-től 100-ig össze kellett adnia a számokat. Így akarta hosszabb ideig lefoglalni a kis Gausst, aki azonban hamar megoldotta a „rejtvényt”. Rájött ugyanis, hogy a számok párokat alkotnak (első és utolsó, második és utolsó előtti, stb.), amelyek összege minden esetben 101. Összesen 50 párt alkotnak az összeadandó számok, így: 50*101=5.050. Ez a feladvány ma már az n(n+1)/2 képlettel könnyedén kiszámolható. Bár a történet hitelességét vitatják (és sokféle változatban elterjedt), mégis jó példa arra, hogy mekkora tehetséggel rendelkezett már akkor a matematika terén.

Gauss egész életében keményen dolgozott és lelkes maximalista volt. Soha nem volt termékeny író, komoly eredményei ellenére is keveset publikált. Megtagadta, hogy olyan írást adjon ki a kezei közül, amelyek szerinte még nem voltak befejezve, s nem találta azokat kritikán felülinek. Mottója volt, hogy pauca sed matura (keveset, de érettet). Személyes naplói mutatják, hogy sok fontos matematikai felfedezést végzett el az évek során, amelyeknek azonban csak kis részét hozta nyilvánosságra. Eric Temple Bell matematikatörténész szerint „ha Gauss minden felfedezését időben publikálta volna, 50 évvel segíthette volna a tudomány fejlődését”.