Évfordulók, események
...és ez történt még a mai napon
1777. augusztus 22-én adták ki a Ratio Educationist
A Mária Terézia magyar királynő által szentesített oktatási rendelkezések gyűjteménye: az eredetileg német nyelvű szöveget latin nyelven adták ki. Célja volt a Habsburg Birodalom (köztük Magyarország) oktatásügyét szinte teljes egészében meghatározni a katolikus iskolák állami felügyelet alá vételével: egységesítették az iskolarendszert, meghatározták (és érvekkel indokolták) a tananyagot, sőt, órarendtervet is készítettek.
Az első Ratio előszavában olvashatjuk, hogy „mindig fontos szerepet játszott a jó erkölcsű népek népe körében az ifjúság helyes nevelése és az egész oktatás irányítása, mert úgy látták: ez az országok szilárd alapja, ettől függ a közjólét.” A Ratio kimondta, hogy az új közoktatási rendszer áldásait „az összes polgárok minden osztályára" ki kell terjeszteni. A cél, hogy a társadalom minél nagyobb köre számára váljon elérhetővé olyan tudás, amely „a jövőben számukra hasznos lehet.”
forrás:Ratio Educationis, 1777 (janus.ttk.pte.hu)
„A Ratio e fontos szerepét, miként ismeretes, annak köszön heti, 1. hogy benne ölt először testet minálunk az a kormányzati elv, amely szerint a közoktatás politikum, azaz közügy s mint ilyen állami feladat is, 2. hogy egységesen szervezi az egész közoktatást minden vonatkozásban az elemi iskolázástól kezdve fel egész az egyetemi és mint ilyen monumentális alkotás; 3. hogy közoktatásunknak önálló és az osztrák örökös tartományoktól független fejlődését biztosította, noha nem tételes törvényen, hanem csak királyi rendeleten alapult.”
forrás: Az 1777-iki Ratio Educationis. 9.o. (Magyar Elektronikus Könyvtár)
Az 1777-es Ratio Educationist annak hiányosságai miatt igen sokan kritizálták, így 1801-ben összeült egy új bizottság, melynek feladata volt egy alaposabb oktatásügyi törvény kidolgozása. Az új törvény kidolgozása öt évet vett igénybe, majd miután a király aláírásával szentesítette, 1806. november 4-én közzé is tették azt. Az [I. Ferenc aláírásával szentesített] második Ratio Educationis 1848-ig meghatározta a magyar közoktatás és nevelésügy helyzetét. Mindkét Ratio különlegessége, hogy elsősorban a katolikus iskolák oktatásának irányvonalát szabta meg: nem országos törvények, csak rendeletek voltak, ezért a protestánsok azokat iskoláik szervezésében és berendezésénél irányul el nem fogadták, és azok ellen folyamatosan erélyesen felléptek.
Kapcsolódó linkek
