Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1873. február 8-án halt meg Vidróczki Márton

„A pandúrok úgy keresték őt, hogy ne tanákozzanak vele.”
Vidróczki Márton szobra 
Mátraverebélyen Vidróczki Márton szobra
Mátraverebélyen

A Vidrócki híres nyája
Csörög, morog a Mátrába,
Csörög, morog a Mátrába,
Mert Vidróckit nem találja.

Megyen az nyáj, megyen az nyáj,
Környes-körül a gaz alján,
Ugyan hol állok elejbe,
Kerek erdő közepébe?

- Hozd ki babám, szűröm, baltám,
Hadd menjek a nyájam után,
Mert levágják az kanomat,
Keselylábú ártányomat.

Esteledik már az idő,
Szállást kérnék, de nincs kitől,
Sűrű erdő a szállásom,
Csipkebokor a lakásom, -

A Vidrócki sírhalmára
Gyöngy hull a koporsójára;
- Hej Vidrócki, most gyere ki,
Hat vármegye vár ideki!

- Mit ér nekem hat vármegye?
Tizenkettő jöjjön ide!

(népballada)

A betyárvilág Magyarországon a 19. században élte virágkorát – erősen kötődött hozzá a népművészet, népköltészet. Számos dalban, mondában, balladában, népművészeti ábrázolásokon, filmeken, regényekben jelentek meg. A legismertebb Rózsa Sándor volt, de Vidrócki mellett Bogár Imrét, Sobri Jóskát és Angyal Bandit is országos hírű betyárként tartja számon a magyar népi kultúra.

„(…) a betyár, fehér bő ujjú ingben, pisztolyokkal a derekán, magas, derék ember, akin nem fog a golyó, amint nagylelkűen ajándékot oszt, és kegyetlenül büntet, ha visszaélnek a jóságával. (…) A Vidróckiról szóló mendemondákból az is kiderül, hogy nem volt ijedős ember. A legveszélyesebb pillanatokban sem hagyta el a lélekjelenléte és a humora. Az őt üldöző pandúrokat oly sokszor kijátszotta, hogy inkább még azok félte tőle. (…) az emberek – bár megsegítették a bajba jutott betyárt, pártját fogták a törvényes hatalommal szemben –, nem bíztak vakon benne. Tartottak a betyár hangulatváltozásaitól, tudták, hogy amit az egyik kezével az, azt a másikkal el is veheti...”

(forrás: Küllős Imola: Betyárok könyve. Mezőgazdasági K., 1988, 124-143.o.)

Kapcsolódó linkek