Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1945. február 4-én kezdődött meg a jaltai konferencia

Számos fontos napirendi pontban nem tudtak megegyezni.
A február 4–11. között a Krími félszigeten  a három nagyhatalom vezetője, Churchill, Roosevelt és Sztálin ült össze. Ez volt a második ilyen jellegű tanácskozás: az elsőt Teheránban (1943. november 28. – december 1.), a harmadikat pedig Potsdamban (1945. július 17. – augusztus 2.) tartották. A konferenciák célja a második világháború befejezésében, az azt követő békében és Európa hatalmi felosztásában történő megegyezés volt.
„Franklin Delano Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke, Joszif Viszarionovics Sztálin, a szovjet állam és párt vezetője és Winston Churchill, Nagy-Britannia miniszterelnöke azért ültek össze február 4-én, hogy megtárgyalják a Japán elleni háború befejezését és az európai rendezést. Az alábbi pontokban jutottak egyetértésre:
  • a Szovjetunió kötelezi magát, hogy legkésőbb a német kapituláció után három hónappal belép a japán elleni háborúba. Ezért megszállhatja Szahalin-sziget déli felét;

  • a britek és az amerikaiak által megszállt német területekből Franciaország a megszállási övezetek kialakításakor részt kap, így egyenjogú félként vehet részt az ország megszállásában;

  • az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió képviselői támogatják, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalapítása céljából konferenciát hívjanak össze [ez egyébként meg is valósult: 1945. június 26-án San Franciscóban aláírták az ENSZ alapokmányát];

  • a lengyel állam helyreállításának kérdésében célul tűzik ki, hogy egyezményt kössenek az ország irányításának kérdésében. A jövőben a lengyel kormányban mind a kommunista vezetés alatt álló Lublini Bizottság, mind pedig a londoni emigráns kormány tagjai részt vesznek majd.

Számos fontos napirendi pontban azonban nem tudtak megegyezni. Továbbra is vita tárgya maradt a jóvátétel kérdése. A nyugati hatalmak kétségeiket fejezték kis a tekintetben, hogy Németország, tekintettel a háborús károkra, vajon elő tudja-e teremteni a Szovjetunió által követelt 202 milliárd amerikai dollárra rúgó összeget [amelynek legalább fele – Sztálin szerint – Szovjetuniót illetné]. Lengyelország nyugati határának kérdésében sem született még megegyezés.”

(forrás: A második világháború krónikája. Magyar Kvklub, 2004, 402-403.o.)

Kapcsolódó linkek