Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1983. augusztus 18-án mutatták be az István, a király című rockoperát

„A mű egyedi státusza: a nemzeti minimum része.”

"Az István, a király mára kultuszdarabbá vált: „változatlan népszerűségének valószínűleg egy alapvető oka van: a dalok ereje és időtállósága. „Pártállástól és felekezettől” függetlenül szívesen hallgatjuk ezt a rockoperát, amely államalapításunk, nemzeti identitásunk témakörét dolgozza fel a könnyűzene sokakat megszólító és megérintő eszközeivel.”

forrás: Az István, a király rövid története

 

Nem kérdem én, anyád hol szült világra
Nem kérdem én, apád ki volt
Csak annyit kérdezek, a válaszra várva:
Rabok legyünk vagy szabadok?

Nem kérdem én, meddig tűrjük a sorsunk
Lehetnénk új honfoglalók
Csak annyit kérdezek, a válaszra várva:
Rabok legyünk vagy szabadok?

Szállj fel a csillagokba
Szél könnyű szárnyán szállj
Kárpátok gyűrűjéből
Szállj fel szabad madár!

Szállj messze, szállj magasra
Szél könnyű szárnyán szállj
Új tavasz hírét vidd el
Szállj fel szabad madár!”

 

 

Az első történelmi témájú rockopera ősbemutatóját Budapesten, a városligeti szánkózódombon (azóta Királydomb) láthatta a közönség. Hatalmas siker volt, s ez a siker a mai napig töretlen. Csak 1983 augusztusában 6 előadáson 120 ezer néző látta „Sok mindenben áttörést jelentett a rockopera, vegyük például a szereposztást.

Az István, a király a hagyományos színházi gyakorlat, a kemény rock zenével és a pop műfajjal való szembenállását törte meg, hiszen Pelsőczy László, Bereg Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter, Balázsovits Lajos színészek mellett az akkori "lázadó" rockerek: Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák "Bill" Gyula, Victor Máté kaptak főszerepet. A szerzők Szörényi Levente és Bródy János zenei múltja is a pop zenében gyökerezik.”

A rockopera a következő években is közönségsiker maradt az ország különböző városaiban. Többek között a Szegei Szabadtéri Játékokon (1984), a budapesti Nemzeti Színházban (1984-1989), a Népstadionban (1990) és az Esztergomi Nyári Játékokon (2001) is műsoron volt. A z ország határain kívül is hódított: először 1992-ben a Sevillai Expon, majd Németországban, Ausztriában, Horvátországban és még sok más európai városban.

Az ősbemutatón túl a 2003-ban Csíksomlyón tartott előadás vált közismertté. „Többszöri próbálkozás után 2003. július 5-én este, a csíksomlyói búcsúk színhelyén közel félmillió néző előtt felcsendültek az ismert dallamok. A közönség a szereplőkkel együtt énekelte végig a darabot, lengtek a magyar zászlók, égett a sok ezernyi gyertya és a darab végén elhangzott a magyar és a székely himnusz. (…) Hogy Szörényi Levente szavaival éljünk ez az esemény megteremtette itthon a "nemzeti minimumot", hisz nem volt olyan tudósítás, kommentár, hír, értékelés, amely ne felsőfokon beszélt volna az eseményről.”

forrás: István, a király