Évfordulók, események
...és ez történt még a mai napon
1527. november 23-án készült el az Érdy-kódex
A Karthauzi Névtelenként ismert szerzetes munkája, a 660 lapos, kéthasábosan teleírt Érdy-kódex (nyomtatásban kb. 1000 lap) egyszerre összegezi a latin egyházi irodalom és a magyar nyelvű kolostori irodalom eredményeit: amannak színvonalát megőrzi, emezt viszont önálló rangra emeli.
A kódex legnagyobb részt Temesvári Pelbárt, 15. századi híres egyházi író latin nyelvű munkái alapján készült, azonban néhány máshonnan beiktatott magyarázatot leszámítva egészében véve csupán másolat. Készülésének helyét és régi tulajdonosait nem ismerjük. Mindössze annyit tudunk, hogy a 17. század végén a nagyszombati papi szeminárium tulajdona volt, innen 1814-ben Stipsics Ferenc apát felajánlása révén a Nemzeti Múzeum könyvtárába került. Nevét Toldy Ferenc adta, aki legelső ismertetőjéről, Érdy Jánosról nevezte el. Ma az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi.
A könyv 104 prédikációt tartalmaz az egyházi év ünnepeinek sorrendjében, bár anyaga nem tölti ki a teljes évkört. A prédikációkhoz 90 legenda és egy István királyról szóló ének is csatlakozik, s így kötete egyúttal a magyar nyelvű legendáknak is a leggazdagabb gyűjteménye.
Beszédeinek, fejtegetéseinek mondanivalóját annak tudata határozza meg, hogy "ez a világ mégvénült és közel vagyon fogyatkozásának végezeti". A reális felismerésből azonban nála nem a valóság elfogadása, hanem a történelem fejlődési menetével való kétségbeesett szembeszállás következik, mely társul az egyház és az uralkodó osztály mély önkritikájával.
Elítéli a magyar urakat, hogy vagyonszerző éhségükben, gazdagságukat felemésztő fényűzéseik közepette nemcsak megfeledkeznek gondoskodni túlvilági üdvösségükről és donációkat hagyományozni az egyháznak, hanem még pusztítják, rabolják is az egyház jószágait: "az mostani országló és egyházbíró fejedelmekkel pokol, nem mennyország telik be."
Kapcsolódó linkek
