Évfordulók, események

„Miért járunk moziba? Természetesen az élet tükörképét akarjuk viszontlátni a filmben - de milyen életét? Nyilvánvalöan nem a saját életünkét - vagy éppen a sajátunkét, leheletnyi különbséggel -, és ez a különbség érzelmileg felkavaró elemekből áll, melyeket az egyszerűség kedvéért "borzongásnak" (thrills) hívunk. Az embernek természetéből eredően szüksége van ilyen "felkavaró élményekre", különben eltunyul vagy elpuhul. Másrészt viszont a civilizáció olyan védettséget, oltalmat nyújt a számunkra, hogy nem áll módunkban közvetlenül megtapasztalni a szükséges mennyiségű borzongást. Marad tehát a közvetett tapasztalat, melynek a mozi a legmegfelelőbb médiuma. „

(Alfred Hitchcock)

Szédülés (1958)

Psycho (1960)

Madarak (1963)

Alfred Hitchcock a némafilm korszakában tanulta a szakmát, de tehetségét igazán a hangosfilm korában kamatoztatta. Pályáját Európában kezdte, de Amerikában lett világhírű. Életművét ugyanúgy sorolják a szerzői filmhez, mint ahogy a kommersz alkotások közé. Ezek az ellentétek jellemezik azt a rendezőt, akinek látomásai emberek millióinak okoznak még ma is kellemes borzongást, vagy éppen fullasztó rémálmokat.
Kevesen dicsekedhetnek olyan hírnévvel, mint a forradalmi újítások, késleltetés mestere Alfred Hitchcock. Bár a legtöbb embernek a név hallatán a Psycho és az emlékezetes zuhanyozós jelenet ugrik be, munkássága ennél jóval, de jóval nagyobb, sokrétűbb. A borzongás nagymesterét mára kétségtelenül minden idők legnagyobb rendezői között tartja számon a filmszakma.