Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1944. június 17-e: Izland függetlenné válása

A kis szigetország ezzel a közel ötszáz éves dán fennhatóság alól került ki.

Izland szigetére 870 körül érkeztek meg az első telepesek, Ingólfur Arnarson vezetésével. Az 1260-as évektől a következő közel 700 évben először norvég, majd dán fennhatóság alatt volt az ország. Az ország már a 19. század második felétől tett lépéseket az önálló, független Izland létrehozásáért, azonban csak a II. világháború után sikerült nekik. 1944 februárjában népszavazást tartottak, ahol a választók 98%-a igennel szavazott a Dániától való teljes függetlenségre – 1944. június 17-én pedig kikiáltották a köztársaságot.

 

A mindössze 103 ezer km2 területű szigetország az Atlanti-óceán északi részén helyezkedik el (és közel háromezer sziget, szirt tartozik még hozzá), fővárosa Reykjavík, becsült lakossága 2015 elején 330 ezer fő volt. Zászlója égszínkék mezőben, hófehér szegélyű tűzpiros kereszt. Címere egy „bazalt talapzaton álló kék pajzs, s ebben piros kereszt ezüstszegéllyel. A pajzsot körbefogják a Föld gyámolítói, vigyázói: a bika, az óriás, a keselyű és a sárkány.” Izland nemzeti himnusza Matthías Jochumsson Dicsének című versének megzenésített változata.

 

Izlandon a mai napig megmaradt az a nyelv, amelyet a 9-10. században betelepedett norvégok beszéltek, az azóta elmúlt ezer évben nem sokat változott. Az izlandi irodalom (az Edda-dalok, a szkaldikus költészet vagy a saga irodalom) világhírű. A modern izlandi szépirodalom egyik legnagyobb alakja Halldór Laxness, aki 1955-ben Salka Valka című regényéért irodalmi Nobel-díjat kapott.

 

Dettifoss-vízesés Dettifoss-vízesés Geysir Geysir Hekla Hekla Hvítserkur Hvítserkur

 

Néhány izlandi különlegesség:

- az ország energiaszükségletének 87%-át a víz energiája, 13%-át geotermikus energia adja (ez utóbbival fűtik többek között az üvegházakat is);

- az emberek neve a keresztnevükből és az apai névből áll, amelyhez hozzáteszik a birtokos -s-t, majd a -son (fiú) vagy -dóttir (lány) ragot (pl. Arnaldur Indridason és Yrsa Sigurdardóttir krimiírók);

- a nap járása különleges: június közepe-július közepe között csak percekre tűnik el a nap a horizont alatt; december közepétől január közepéig pedig alig kel fel (de persze ekkor sincs teljesen sötét);

- nincs vasút, kereket is csak a 20. század elején kezdtek el használni a közlekedésben: az útviszonyok miatt elsősorban lóháton utaztak;

- híres vízesései a Gullfoss, a Hraunfossar, Seljalandsfoss- vagy a Dettifoss-vízesések;

- Izland híres gejzírjeiről: a Stóri Geysir „a minden gejzírek névadója”; a Strokkur (köpülő) 10 percenként lövelli ki a forró vizet akár 15-18 méter magasra is;

- a szigetország leghíresebb vulkánja a Hekla (a középkorban „a Pokol Kapuja” néven emlegették), amely 2000-ben tört ki utoljára;

- különleges képződmény a Vatnsnes-félsziget keleti partjánál a tengerből kiemelkedő 15 méteres bazalttábla, a Hvítserkur: az ősi szörnyre emlékeztető szirt a nevét („fehér ing”) a rajta élő madarak ürülékéről kapta, amely fehérre festi a követ.

(forrás: S. László Katalin: Izland. Pallas Stúdió, 2002)

Kapcsolódó linkek