Évfordulók, események

     „A fürdők a római hétköznapok kiemelkedő fontosságú köz- és magánépületei voltak. (…) Az épület tájolásának meghatározása, a fürdés klasszikus rendjének megszervezése, a terek célszerű megválasztása, a fűtés technikai megoldása a birodalomban mindenhol általános volt. A látszólagos egyszerűség, jól átgondolt tervezés és építés a több száz éves gyakorlati tapasztalásból szigorú műszaki előírássá, normává vált.

     A fürdők nemcsak tisztálkodási egészségügyi célokat szolgáltak, hanem a társasági élet színterei is voltak. (…)

     A test és lélek együttes felüdülésének valóságos komplexumai egy sor higiéniai, kozmetikai és egyéb szolgáltatással keresték a vendégek kedvét. Űde lehetett is sportolni (leginkább atletizálni vagy labdajátékot játszani), s persze politizálni, pletykálkodni, akár üzletet kötni.”

Az első intercisai fürdőt a táboron belülre építették, míg a második ezen kívülre került. Feltehetőleg a markomann háborúk miatt megnövekedett a katonák létszáma, így több területre volt szükségük. A fürdőt nemcsak katonák, hanem a lakosság is használhatta, bizonyíték erre a fűtőcsatornából előkerült arany fülbevaló. A fürdő helyiségei a következőképpen követték egymást: délkeleten alakították ki a hideg vizes, míg északnyugaton a meleg vizes helyiségeket, középen pedig az izzasztót.

A fürdő vagy a 259-260 táján bekövetkezett barbár betörések áldozatává vált, vagy az ezt követő újjáépítések során pusztult el. A IV. században a falait elbontották, a téglákat más építkezéseken használták fel. Később lakóházakat emeltek az épület egy része fölé.

A területen 1992-ben kezdődött ásatás, és 1994-ben és 1996-ban is folyt egy-egy kisebb kutatás. Már a feltárás elején nyilvánvalóvá vált, hogy a téglapadlók nem maradhatnak a szabad ég alatt, ezért került sor a védőépület felhúzására. A fürdőt végül 2002-ben avatták fel. Az ünnepségen Újlaki Pongrácz Zsuzsánna, a Vágó Eszter Múzeumi és Műemlékvédelmi Alapítvány kuratóriumi titkára köszöntötte a megjelenteket. Ezután Dunaújváros akkori polgármestere, dr. Kálmán András mondott ünnepi beszédet. Ezt követően pedig dr. Nagy Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztályának vezetője tolmácsolta Görgey Gábor kultuszminiszter üdvözletét.

Felhasznált irodalom:

Újlaki Pongrácz Zsuzsanna: Római kori fürdő a dunaújvárosi Öreghegyen. Intercisa Múzeum, 2007, 3-9.o.

Pálinkás István: Római fürdőt avattak = Dunaújvárosi Hírlap, 2002. 06. 29., 1-4.o.

Kőhalmi Kálmán: Ókori maradványok – gyönyörű környezetben = 7közlap, 2002. 07. 02., 3.o.