Évfordulók, események

„1848. júl. 19-20-án tartották meg az amerikai szüfrazsettmozgalom első jelentős megmozdulását, a Seneca Falls-i nőjogi kongresszust. Az eseményt Lucretia Mott és Elizabeth Cady Stanton szervezték, akiktől 1840-ben, pusztán női mivoltuknál fogva, megtagadták a részvétel jogát a londoni abolicionista konferencián. A két társadalmi reformer érdeklődése ezután terjedt ki a rabszolgaság mellett a nők helyzetére is –Susan B. Anthony-vel kiegészülve ők alkották a korai amerikai feminizmus nagy hármasát.

A résztvevők a Declaration of Independence (Függetlenségi Nyilatkozat) mintájára megírták a Declaration of Sentiments című kiáltványt, melyben leszögezték a nemek egyenlőségét. Felszólaltak a törvény ellen, mely a feleség vagyonát és fizetését (!) a férj tulajdonába helyezte. Követelték az oktatáshoz, a munkához való egyenlő jogokat, valamint a nők szavazati jogát. Utóbbi kapcsán vita alakult ki, melyet egy férfi támogató, Frederick Douglass beszéde terelt pozitív irányba. [Az ún. Seneca Falls-i kiáltványt 68 nő és 32 férfi írta alá 1848. július 20-án.]

A szavazati jogot végül a fekete férfiak hamarabb megkapták, mint a fehér nők, akiknek az USA-ban 1920-ig kellett erre várniuk. Ezt a Seneca Falls-i kongresszusnak mindössze egy (akkor 19 éves) résztvevője érte csak meg.”

forrás: A Seneca Falls-i nőjogi kongresszus

A női választójog megszerzéséig azonban hosszú volt még az út - komoly ellenállásba ütköztek a nők jogaiért harcoló aktivisták. Születtek törvények, amelyek lehetőséget adtak a nők számára a választójog gyakorlására, azonban olyan feltételeket állítottak, mint az életkor, a társadalmi vagy vagyoni helyzet, az iskolázottság (általában többet vártak el minden szempontból, mint egy szavazóképes férfitól).

1918. február 6-án az angol parlament elfogadta a nők választójogáról szóló törvényt. Azonban nem az angolok voltak az elsők, akik így tettek. Finnországban 1906-ban, Norvégiában 1913-ban, Ausztriában az első, Franciaországban a második világháború után kaptak szavazati jogot. Hazánkban a nők a férfiakéval egyenlő választójogot lassan, lépésenként nyerték el: csak az 1945. évi VIII. törvény hozta meg számukra az általános, egyenlő választójogot.