Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1812. április 30-án született Caspar Hauser

Korának rejtélye, születése ismeretlen, halála titokzatos.

Kaspar Hauser, a talált gyerek élete, származása és halála körül 1828-ban történt váratlan felbukkanása óta egyfolytában ádáz vita dúl. Lehet, hogy ez a titokzatos, együgyű fiú egy bölcsőben kicserélt Baden-herceg volt?

1828 pünkösdhétfőjén a gyámoltalan ifjú jellegzetes, imbolygó lépteivel Nürnberg város kapui felé közeledett. Minden előzmény nélkül, úgyszólván a semmiből bukkant fel. A fiúnál lévő levél nehézkes és hibás német nyelven íródott, de jól olvashatóan a “Von der Bäiernschen Gränz” (“A bajor határtól”) cím szerepelt rajta.

A levélben az állt, hogy a fiút, aki királyát “hűségesen szeretné szolgálni”, az ismeretlen levélírónál “helyezték el”. A levél írója a fiút “1812 óta egy lépésre sem engedte el a háztól”, most azonban meg akar szabadulni tőle. A fiú nem tudja, folytatódott a levél, hogy hol élt, és “ha nem fogadják be őt, akkor üssék agyon vagy akasszák fel a kéménykürtőben.”

A származásának rejtélyéről szárnyra kapott szóbeszéd azóta sem ült el. A  beszélni is alig tudó, ágrólszakadt fiatal férfi, aki váratlanul megjelent Nürnbergben, szenzációs beszédtémát nyújtott a szalonoknak, ahol a francia filozófus, Rousseau tanai hatására látványosságként bámulták, mint olyan lényt, aki a társadalmon kívül nőtt fel. Ráadásul mindenféle spekulációk kiindulópontjául is szolgált: valójában elcserélt herceg... a karlsruhei palotában orgyilkosságok történtek... Hausert magát mindenesetre öt és fél évvel felbukkanása után megölték...

Kaspar Hauser, akit “Európa gyermekének” kiáltottak ki, és együgyű, civilizálatlan fiúként egy, a hercegek iránti szenvedélyes gyűlölettel áthatott kor érdekköreinek és intrikáinak fókuszpontjába került, máig is alig érthető heves érzelmek tárgya, amelyek közt az odaadó tisztelettől a dühös megvetésig minden árnyalat megtalálható.  modern büntetőjog megalapítója, Anselm von Feuerbach, a bajor államtanács tagja és bírósági elnök volt a talált gyereknek élete során a legbuzgóbb pártfogója.

Tüzetes vizsgálódás után arra az álláspontra jutott, hogy a zavarodott fiú a legmagasabb körök “mindennél szörnyűbb” gaztetteinek sajnálatra méltó áldozata. De a találgatásokat, téziseket és gyanújeleket sosem támasztották alá megalapozott bizonyítékok. Ilyeneket emberi számítás szerint ennyi idő után már nem is lehetett találni, tehát mindenki kedve szerint kutathatott és spekulálhatott. 2001 tavaszán a szakértők mintákat vettek a tőrrel leszúrt talált gyerek Ansbachban őrzött vérfoltos ruháiból.

Az ebből nyert mitokondriális DNS-maradványokat (amelyet kizárólag az anya képes továbbadni gyermekeinek) összehasonlították Stéphanie von Baden nagyhercegnő (Napóleon egyik fogadott leánya) közvetlen női ági leszármazottainak génjeivel.  “A vérnyomok nem származhatnak Stéphanie fiától” – hozta meg az ítéletet John Bark, a brit belügyminisztérium birminghami Igazságügyi Orvostani Kutatószolgálatának munkatársa.

Kapcsolódó linkek