Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1811. július 18-án született W. M. Thackeray

Tőle származik a sznob kifejezés mai értelme.

A nagyközönség nehezen barátkozott meg vele William Makepeace Thackeray-vel, A hiúság vására című könyv megjelenésével bekövetkezett a nagy fordulat, írója egyszeriben felsorakozott a legnagyobbak, a már életükben klasszikusként tisztelt alkotóművészek közé.

Főszereplője, Becky Sharp a regényirodalom egyik legösszetettebb jellemű nőalakja. Bájos, szép, kedves, önző, törekedő, szellemes, miközben minden szava hazug. A vonzó lelkiismeretlenség példaképe. "A hiúság vásárá"-nak, vagyis az egész társadalmi életnek igazi és sikeres hősnője. Megvetjük és mégse bánjuk sikereit. Írójának talán legnagyobb művészi bravúrja, hogy rokonszenvesnek tud ábrázolni egy ellenszenves nőt. Az ő sikerei fejezik ki írójának véleményét a világról és benne az emberekről.

forrás: literatura.hu

 

„Midőn a bábjáték igazgatója szinpadának függönye előtt ül, s elszerte néz a vásárban, buskomoly hangulat szállja meg kedélyét, a mint a zajos piaczot szemléli. Van itt nagyban evés, ivás, szerelmeskedés, kaczérkodás, nevetés, sirás, dohányzás, verekedés, táncz és zene; vannak itt jobbra-balra tolakodó hír- és becsületvadászok, nőkre kacsingató piperőczök, zsebmetsző gazemberek, résen levő rendőrök, sátraik előtt szájaskodó nyeglék, s az aranyfüstös tánczosokat és szegény öreg kifestett képü ugronczokat bámuló vidékiek, kiknek hátulsó zsebeikben mozgékony ujju egyének működnek. Igen, ez a hiuság vására; bizonyára nem erkölcs, s nem is a vidámság helye, ámbár eléggé zajos. Nézzetek csak a játszók arczaira, midőn már megszüntek működni, s Tom Foot (a bohócz) lemossa orczájáról a festéket, mielőtt nejével s kis Jack Pudding-jaival (Paprika Jancsi) ebédhez ülne a vászon mögött. Nemsokára fölvonul a függöny, s ő fején és lábain keresztülbukfenczezve, hangosan kiabálja: hogy vannak önök?

Ugy hiszem, gondolkozó egyénekre nézve ilyszerü látványoknál, sem sajátmaguk, sem pedig mások jókedve nem nyomasztó. Imitt-amott mulatságot szerezhet vagy megindithat holmi nedélyes vagy érzelgős mellékjelenet, például, egy kedves gyermek, ki a mézeskalácsos kirakatot bámulja; egy csinos leány, ki szeretője minden szavára elpirul, mig az vásárfiát válogat számára; vagy a szegény bohócz, ki amott a kocsi mögött ugrásaiból élő becsületes családjával csontokon rágódik. Az átalános benyomás egyébiránt inkább buskomoly mint vidám. Midőn haza mentél, józan szemlélődő, nem épen szeretetlen hangulatban helyet foglalsz, előveszed könyveidet, vagy pedig dolgod után látsz.

Én nem tudok más erkölcsi tanuságot kötni a jelen történethez, melynek tárgya: a hiuság vására.”

forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár