Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1896. április 16-án született Tristan Tzara

Ő volt a dadaizmus egyik megalapítója, a DADA szó megtalálója.

Trsitan Tzara erdeti neve Samuel Rosenstock volt és a romániai Moinestiben született. Korai, még román nyelven írt versei Baudelaire hatását mutatják, de már fellelhetők benne későbbi költői lázadásának elemei is. 1915-ben a katonai szolgálat elől Svájcba menekült, a zürichi egyetem bölcsészkarán folytatta tanulmányait. Hamarosan a Cabaret Voltaire elnevezésű modern művészeti csoportosulás tagja lett, estjeiken saját verseit szavalta. 1915-ben vette fel a Tristan Tzara nevet, amely románul azt jelenti: „szomorú az országban”.

Az ő nevéhez fűződik az avantgárd egyik irányzatának, a dadaizmusnak megalapítása.

A dadaista mozgalom bölcsője Zürich volt, atyja pedig Tzara, aki 1916 februárjában az egyik kávéházban a Larousse szótár találomra felütött lapján rátalált a dada szóra és úgy vélte: ez a kifejezés pontosan megfelel az általa és néhány művésztársa – köztük Hans Arp, Francis Picabia – által képviselt új irányzatnak.

A mozgalom elméleti alapjait Tzara fogalmazta meg 1916-ban, Antipyrine úr első mennyei kalandja című művében. A dada, amely franciául lovacskát, vesszőparipát jelent, a művészi konvenciók lerombolásának mítoszát, a logika és a nyelv szabályainak felrúgását, az értelmetlenség piedesztálra állítását hirdette meg.

Tristan Tzara 1918-as Dada kiáltványában írta:

"Dada nem jelent semmit... Azért írom ezt a kiáltványt, hogy kimutassam, lehet ellentmondásos cselekedeteket is egyszerre végrehajtani egy rövid lélegzetnyi idő alatt, a cselekvés ellen vagyok, és a folytonos ellentmondást szeretem, de az állítás ellen is vagyok, sem mellette, sem ellene nem vagyok, és senkinek nem akarok megmagyarázni semmit, mert gyűlölöm a jó ízlést."

Tzara 1920-ban Párizsba költözött, 1923 utáni költészetével a szürrealizmushoz kapcsolódott. Később növekvő felelősségtudat hatja át költészetét (A menekülés, 1947). A szürrealizmus és a háború utáni időszak (1947) számot ad saját költői elgondolásairól is.

 

 

Kapcsolódó linkek