Évfordulók, események

A részleges napfogyatkozás a Velencei-tónál A 2003. május végi napfogyatkozás szépségében vetekedett talán bármelyik teljes napfogyatkozással. A hajnali napkelte még sosem volt ilyen szép: egy narancsosan izzó kifli emelkedett a horizonton. 

2003. május 31-én, szombat reggel egy részleges napfogyatkozás tanúi voltunk Magyarországon. Napkeltekor a fogyatkozás már 35 perce tartott, vagyis egy már részlegesen (63%) takart napsarló kelt fel az északkeleti látóhatáron.

Ez a fogyatkozás több szempontból is különleges volt. A Hold három nappal korábban volt földtávolban, vagyis túl kicsi a holdkorong ahhoz, hogy teljesen eltakarja a Napot. A Hold korongja körül a Nap égi gyűrű módjára kikandikált - innen ered a gyűrűs napfogyatkozás elnevezés is (nálunk nem látszott gyűrűsnek a fogyatkozás, ahhoz pl. Izlandra kellett volna utazni

A fogyatkozás másik különlegessége: a Hold "antiárnyéka", a Föld felszínén keletről nyugatra mozgott, éppen a megszokottal ellenkező irányba. Ennek több oka is van. Az első, hogy egy nappal voltunk a meteorológiai nyár kezdete előtt, vagyis a Föld tengelyének északi része a Nap felé hajlott: az északi sarkvidék teljes megvilágításban volt.

Másodszor, a Hold antiárnyéka éppen csak súrolta a Földet – az árnyékkúp egyik széle az Északi-sark felett elhaladva érte el a földfelszínt, míg a másik az űrben haladt tovább! Ez a súrolós geometria okozza azt is, hogy az árnyék nyoma a felszínen egy D alakú folt volt, a megszokott oválissal ellentétben.