Évfordulók, események

A zene természetes részét képezte Erkel Ferenc életének, hiszen apja és nagyapja is jól képzett zenész volt. A fiatal Erkel ügyesen zongorázott és a tudományát be is mutatta a Gyula közönségének. Zenei képzése jó kezekbe került a kiváló zenepedagógus hírében álló Klein Henriknél.

A zeneelméleti és zongoratanulmányok mellett életre szóló zenei élmények, hatások érték: a verbunkos zene, Bihari János hegedűjátéka, Liszt Ferenc virtuóz zongorajátéka. 1835-től karnagyi állást vállalt a Budai Magyar Színjátszó Társulatnál. 25 évesen már operát is vezényelt. 1840-ben elkészült Bátori Mária című operájával.

Györgyi Giergl Alajos festménye

Egyre közismertebb, egyre népszerűbb szereplője lett a magyar zenei életnek. Amikor Bartay András pályázatot írt ki Vörösmarty Mihály Szózatának megzenésítésére, Erkelt a bírálóbizottságba hívta, ezért a zeneszerző nem indulhatott a megmérettetésen. Néhány hónappal később Bartay András Kölcsey Hymnusának megzenésítésére is pályadíjat tűzött ki. Ma is Erkel alkotása a hivatalos magyar Himnusz zenéje. Erkel nemzeti operái is azt mutatják, hogy a zenét, mint egy csendes kulturális forradalom eszközét fel lehet használni az idegen elnyomás ellen. A Hunyadi László 1844. január 27-i bemutatója ezért is volt különleges alkalom.

A Bátori Máriánál lényegesen jobban sikerült mű az első igazán magyar nemzeti opera. Következő operáján hosszú ideig dolgozott, majd 1861. március 9-én végül bemutatták. Ez a műve a Bánk bán volt.

Az opera első részlete, a Tisza-parti jelenet 1861 januárjában hangzott el először nyilvánosan. Az ősbemutatót 1861. március 9-én tartották a Nemzeti Színházban: ez az opera éles kiállás volt az önkényuralom ellen.

A Bánk bán zenéjében a francia és olaszos mellett magyaros zenei elemek ötvöződnek, Erkel által kapott polgárjogot a verbunkos, a csárdás, a népies műdal, a Bánk bánból szinte "népdallá" vált a hazaszeretet himnusza, a Hazám, hazám.