Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1957. február 8-án halt meg Neumann János

"A munka oroszlánrészét akkor kell majd elvégezni, ha a gép már elkészült..."
 

Neumann János 1946-ban dolgozta ki azokat az elveket, melyek a  számítógépek ideális működéséhez szükségesek.

Ezek szerint a gépnek öt alapvető funkcionális egységből kell állnia: bemeneti egység, memória, aritmetikai egység, vezérlőegység, kimeneti egység, s ami lényegesebb: a gép működését a tárolt program elvére kell alapozni.
Ezen elvek alapján, Neumann János közreműködésével építették meg az EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Calculator 1944-1952) nevű számítógépet a Princeton Intézetben.

"Neumann Jánost számos tudományterület képviselői tartják nagynak, tevékenységének nyoma a matematika mellett ott maradt a kvantumfizikán, a statisztikán, a közgazdaságtanon, a tudomány számítási módszerein, a hidrodinamikán, a számítógéptudományon, a meterológián, a játékelméleten, a mérnöki szakértésen, és feltehetően további területeken.

Bár nem volt Nobel-díjas, több tudomány Nobel-díjára is érdemes lett volna. (Az ő korában közgazdaságtanból még nem volt Nobel-díj, matematikából és számítástechnikából pedig ma sincs.) Minek köszönhette, hogy kivételes hatással volt saját korára és azt azt követő, napjainkig még véget nem ért, időszakra? Olyan oktatási rendszerben végezte középiskolai tanulmányait, amely érzékeny volt a tehetségekre, és azokat kibontakoztatni tudta.

... Olyan sokirányú személyes tapasztalatokra tett szert és olyan összefüggéseket értett meg, amelyek lehetővé tették számára a nem tiszta matematikai formában és a legkülönbözőbb területeken felmerülő komplex problémák elemzését. Ahogy Lax Péter írja, "zsenialitása a matematikában gyökerezett, és valami szédületes józan ésszel párosult matematikai gondolkodásmód hatotta át észjárását az élet minden területén", akkor is, amikor mérnöki szakértést végzett, politikai helyzeteket elemzett, vagy éppen a nagyléptékű számításokat akarta hatékonyabban számítógéppel elvégeztetni. 

Neumann János rabja volt a problémamegoldásnak, és tudatosan törekedett arra, hogy a matematika ereje a matematikán kívül is érvényre jusson. Talán ezt kell tudományos örökségének tekintenünk."

forrás: Petz Dénes: Neumann János tudományos öröksége 

Kapcsolódó linkek