Évfordulók, események
...és ez történt még a mai napon
1542. július 21-én alapították meg a Hittani Kongregációt
Congregatio pro Doctrina Fideit, régebbi nevén Szent Officium III. Pál pápa alapította a Licet ab initio konstitúció kihirdetésével az eretnekségekkel szemben az egyház megvédésére. Az intézményt a már régóta hatástalanná vált, helyi szinten működtetett inkvizíciós bíróságok helyébe állította a pápa, központosította azt, és szélesebb jogokkal ruházta fel.
Ekkor a neve a Római és Egyetemes Inkvizíció Szent Kongregációja (Sacra Congregatio Romanae et Universalis Inquisitionis) lett. A kinevezett bíborosok testülete és más tisztviselők feladata az volt, hogy „fenntartsák és megvédjék a hit épségét, és megvizsgálják és elítéljék a tévedéseket és a hamis tanításokat”. Bár az inkvizítorok bárhol, bárki ellen eljárást kezdeményezhettek, a hivatal lényegében csak a pápai területekre és Itáliára korlátozódott.
A 18. századra az Inkvizíciós Kongregációnak a pápai államon kívül gyakorlatilag semmi hatalma, befolyása nem volt. XIV. Benedek pápa óta legfőbb feladata a klérus és a könyvek cenzúrázása lett, amely részben az Index Kongregációjának feladatkörét fedte le. 1809 és 1814 között a pápa Itáliából való száműzetése alatt, a működését szüneteltették, azt követően pedig hatalmát csökkentve indították újra.
A kongregáció 1908-ban X. Pius pápától a Sacra Congregatio Sancti Officii, ‘Szent Officium’ (Szent Hivatal) nevet kapta, és magába olvasztotta a Búcsúk Hivatalát. XV. Benedek pápa 1917-ben e hivatalt áthelyezte az Apostoli Penitenciáriába, és a Szent Officiumhoz kapcsolta az önállóságától megfosztott Index Kongregációt. VI. Pál pápa 1965. december 7-én a nevet Hittani Szent Kongregációra (Sacra Congregatio pro Doctrina Fidei) változtatta, majd 1983-ban – az új Egyházi Törvénykönyv kihirdetésével – kapta meg a mai nevét.
