Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1839. október 30-án született Alfred Sisley

„Minden festmény olyan helyet ábrázol, amelybe a festő beleszeretett”.

Alfred Sisley angol nemzetiségű volt, művészete és alkotásai Franciaországhoz kötik.  Sokan Sisleyt tartják a "legtisztább" impresszionistának. Részt vett az impresszionisták első kiállításán 1874-ben, majd a következőkön is 1876-ban, 1877-ben és 1882-ben. Összesen mintegy 900 olajfestményt alkotott, szinte mind franciaországi tájakat ábrázol, de festett néhány képet Londonban és Cardiffban is. Az 1857 és 1861 közötti, Londonban töltött éveken, valamint 1874-ben, 1881-ben, és 1897-ben tett rövid angliai utakon kívül Sisley egész életét Franciaországban élte le.

Első ismert művét, a „Fasor egy kisváros mellett” című képet, valószínűleg 1864 körül készítette. Ebből a korból származó tájképein komor, sötét színeket, barnákat, sápadt kékeket és zöldeket használt.  William Turner és John Constable esetleges hatása mellett művészettörténészek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak Gustave Courbet és Jean-Baptiste Camille Corot befolyásának Sisley munkásságára. Az impresszionisták között képei Camille Pissarro munkáihoz állanak a legközelebb. Tájképein, ahol embereket alig ábrázol, dominál a fények játéka. Feltűnő a hó iránti lelkesedése. Egy barátjának küldött levelében írta: „Minden festmény olyan helyet ábrázol, amelybe a festő beleszeretett”.

forrás: Alfred Sisley (wikipedia.hu)

A lecke (1874) A lecke (1874) Árvíz Morley-ban (1876) Árvíz Morley-ban (1876) Utca Moret-ben (1892) Utca Moret-ben (1892) Renoir: Alfred Sisley Renoir: Alfred Sisley

 

Egész művészete majdnem kizárólag a tájra korlátozódik, sőt valamennyi tájképét a Szajna völgyében, Ile-de-Franceban, s legfőképp Fontainebleau környékén festette. Bámulatosan s Monet- hoz hasonló érzékenységgel tudta visszaadni a lomb rezgését vagy a víztükör csillogását; ugyanakkor ha- tározottabban megőrizte a táj szerkezetét, mint Monet, a látványt nem redukálta vibráló színekkel kifejezett fényhatásokra; formái zártak maradnak, nem oldódnak fel az atmosz-férában.

Művészetében nincs semmi módszeresség. Nem vette át Boudin alacsony horizontjait, s némely vásznán csak azért hagyott nagy helyet az égboltnak, mert színével, mozgalmasságával szervesen hozzá- tartozik az ábrázolt témához.
Festményei láttán mindannyiszor az az érzésünk, hogy tudása legjavát adta. Elképzelni sem lehet kuszább sűrűséget, mint amilyeneket ő festett a fontainebleau-i erdőben, kétség- beesettebb árvízi jelenetet az ő port-marlyi vásznainál, bánatosabb fényű havas tájakat, mint louve-i, ciennes-i képei, ragyogóbb tavaszt, mint amilyeneket Saint Mammés-ban alkotott.

Kapcsolódó linkek