Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1944. november 22-én halt meg Arthur Stanley Eddington

"És ha Einsteinnek igaza van, az univerzum többé nem lesz ugyanaz."

Arthur Stanley Eddington munkásságának legismertebb eredménye az Einstein-féle általános relativitáselmélet igazolása volt. Albert Einstein tétel szerint a Naphoz közel látszó csillagok képei kissé eltolódnak, mivel a fényüket a Nap gravitációs tere elhajlítja. Newton gravitációs törvénye szintén leírta ezt.

A két elmélet ezt az elhajlást más-más értékben határozta meg: a kérdés az volt, hogy kinek van igaza és lehet ezt megmérni?

Az éjszaka, amikor a csillagok látszanak: a Nap nem látszik... nappal azonban a Nap fénye miatt nem látszanak a csillagok.

A megoldás: egy teljes napfogyatkozás, amikor egyszerre van fenn az égen a Nap és mégis elég sötét van ahhoz, hogy a csillagok fényét látni lehessen.

Cél: összehasonlítani a csillagok pozícióit normál körülmények között, valamint akkor, amikor a Nap közelében vannak

Nehézségek:

  • A Nap mellett a csillagok csak teljes napfogyatkozás idején látszanak, amik csak ritkán és tipikusan nem az obszervatóriumok felett történnek.

  • Olyan kicsi az eltérés, hogy csak akkor lehet kimutatni, ha ugyanazt az égboltterületet fotózzák le Nappal és Nap nélkül.

  • Ez több hónapos várakozást jelent, hiszen az egyik esetben a Nap jelen van az ég ugyanazon pontján, míg a másik esetben nincs, vagyis az éjszakai égboltot jócskán egy másik oldaláról kell lássuk.

  • A megfigyelések ezért más-más évszakra tevődnek, ami eltérő környezeti hőmérsékletet, és így a távcsövek nehezen kontrollálható deformációját okozhatja, ami módosítja a fókusztávolságot is.

  • A távoli, eldugott helyen esedékes napfogyatkozásokhoz csak kisebb távcsöveket lehet használni, amelyeknek hosszabb záridőre van szükségük az éles képhez; ez újabb problémához vezet.

  • A távcsövet vagy egy tükröt mozgatni kell, hogy kövesse a Föld forgását.

  • Az időjárás minden előkészületet meghiúsíthat.

(A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék)

Eddington egy csapattal a nyugat-afrikai Príncipe szigetére utazott, hogy onnan lefényképezze a Nap közelében elhelyezkedő Hyades csillaghalmazt 1929. május 29-én, a teljes napfogyatkozás idején. Majd ezeket a képeket összehasonlította az ugyanezen csillagokról készült éjszakai felvételekkel. A csillagok elhelyezkedése eltérést mutatott: a fényképek bizonyították, hogy Einstein általános relativitáselmélete volt helyes; és erre Eddington megfigyelése volt az első, mérésekkel alátámasztott bizonyítás.

Egy anekdota is született Eddingtonnal kapcsolatban. Egy nap egy újságíró a következő kéréssel állított be hozzá :

„»Professzor úr, szeretném megkérni arra, hogy magyarázza el az olvasóknak a relativitáselmélet lényegét. Úgy tudom, Ön egyike annak a három embernek a világon, aki tökéletesen érti Einstein elméletét.« Hosszú csend következett, mire Eddington professzor megszólalt: »Azon tűnő­döm - mondta -, hogy ki az ördög lehet a harmadik?«"

(forrás:Fiona Macdonald: Albert Einstein. Tálentum, 1994)

Kapcsolódó linkek