2010. június 9.
„Molly ismét kórházba került, mégpedig miattam. Mikor tanulom már meg befogni a számat? "
Meg
irigykedik nővérére, Mollyra, akit sokkal csinosabbnak és
sikeresebbnek lát. Molly fegyelmezettebb és rendesebb, ő
indulatosabb és rendetlenebb. Kettejük különbözősége akkor
válik nehezen elviselhetővé, amikor városi otthonukból vidékre
költöznek, s nekik közös szobán kell osztozniuk. Aztán Molly
megbetegszik. Megnek jó ideig fogalma sincs, mennyire súlyos az
állapota, s mit kezdjen a nővére és a szülei viselkedésében
végbemenő változásokkal. Egy kedves, bölcs öregember és egy
fiatal házaspár barátsága, valamint egy számára egyre többet
jelentő hobbi, a fényképezés is segíti a kislányt, hogy
átvészelje e nehéz hónapokat.
„Molly
ismét kórházba került, mégpedig miattam. Mikor tanulom már meg
befogni a számat? A múltkor is olyasmit mondtam Bennek, amit rögtön
megbántam, és nem volt képem visszamenni, hogy bocsánatot kérjek
tőle. És alig egy héttel később...Mollyval is mindent
elrontottam!
Molly
az ágyán feküdt, hálóingben, holott már délelőtt tizenegy óra
is elmúlt. Olyan átkozottul lusta lett! .. Szóval, ott
heverészett az ágyon, és újfent a külseje miatt sápítozott.
Rosszul leszek, ha újra végig kell hallgatnom, milyen pocsékul néz
ki! Az arca túlságosan kövér. A haja túlságosan vékony szálú.
Ezt hallván az ember azt hinné, hogy tényleg rá sem lehet
nézni, holott az igazság az , hogy ő most is csinosabb, mint én.”