Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe,
gyakorlatilag az új év vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös
célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni.
Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások melyek
célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól. Eszközei igen változatosak,
karikás ostor, duda, csengő, kolomp. Ezeknek a zajos mulatozásoknak a városi
megfelelői a szilveszteri trombitálás és a petárdadobálás is. Falvainkban általában az
óév búcsúztatást és az új esztendő köszöntését harangzúgás kísérte. Volt ahol a
falu lakói együtt ünnepeltek, a templomhoz vonultak, egy legény felment a
templomtoronyba, onnan köszöntötte az új esztendőt,a hívek pedig hálaadó
énekeket mondtak.
A
január 1-i évkezdés a Gergely-féle naptárreform után vált általánossá. Az új év
első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a
lefolyásából következtettek az egész évre. Így pédául semmit sem szabad ezen a
napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Igyekeztek
tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Női munkatilalmi nap is
volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem fogták be
újévkor. Azt tartották, ha új év napja
reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az
szerencsétlenséget. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy
egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, úgy mondták,
elvitte az aranyvizet, egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a
mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe. Bizonyos
táplálkozási tilamak is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Baromfit nem lehetett
enni, mert a tyúk elkaparja a szerencsét, ellenben ajánlatos volt a malachús
fogyasztása, mert az kitúrja a szerencsét. A szemes terményeket is ajánlatos
enni- babot, lencsét -, mert akkor sok pénzük lesz a háziaknak. Sok vidéken
rétest sütöttek szintén az analógia jegyében (hosszúra nyúlik az élet, mint a
rétestészta.) Szép hagyomány új év napján, hogy fiúgyerekek és legények
házról-házra járva verses jókívánságokat mondanak a háziaknak, akik cserébe
megvendégelik őket. Egyes falvakban az újévköszöntők a portákon gabonamagvakat
szórnak szét, hogy bő termés legyen. Ezeket a magokat aztán a tyúkoknak adták a
háziak, hogy sokat tojjanak. A hajnali időjárásból az egész évre jósoltak, ha
szép idő volt, mezőgazdasági szempontból jó lesz az esztendő, ha csillagos az
ég, rövid lesz a tél.