Lénárt Krisztina: Offline: Kalandra kattanva

„Miféle szeretet lakik az én családom szívében? Egy tanulós tábor tíz napig? Ennél még az osztályismétlés is jobb lett volna. Vagy egész nyáron mosogatás egy gyorsbüfében.”

Kutasi Kende hatodik osztályos fiú. Tanulni nem szeret, ez sajnos látszik a jegyein! Beszélni sem szeret, így anyukája és nevelőapja nem tudja, hogy milyen gondok gyötrik, de szeretnének segíteni rajta, ezért a nyári szünetben beíratják egy tíznapos, tanulós táborba. Kende nem örül (nagyon nem!), de Andrea néni (a tábor vezetője) nagyon kedves. Jópofa, érdekes feladatokkal ösztönzi a gyerekeket a gondolkodásra.

„Valahogy sokkal könnyebbnek tűnt minden, nem csak azért, mert nem kaptunk osztályzatot, hanem azért is, mert közösen gondolkodtunk, alkottunk, és nem voltunk magunkra hagyva.”

„Tényleg, jó lenne így tanulni, mint most. Nincs osztályzás, nincs dolgozat, nincsenek mindent széttrollkodó tanárok, és legfőképp nincs rossz hangulat.”

Kende egyre jobban élvezi a tábort és elkezd figyelni önmagára és a környezetére is. Így azt is észreveszi, hogy valaki, vagy valakik viszont igyekeznek aláásni a tábor jó hírét.

Az étel állandóan ehetetlen (szándékosan?), furcsa dolgok történnek és ellopják a tábort jelképező virágot is.

Kende nyomozni kezd…

„- Én nem gondoltam volna rólad, hogy ilyen tökös srác vagy és még okos is! - mondta őszintén Kitti. - De örülök, hogy itt vagy, és egy csapatba kerültünk!”

(az ajánlót készítette: Fábián Krisztina)