Harcos Bálint: A boszorkánycica
„Azt zümmögi egy ágacska, hogy Pindur egy kóbor macska, züm-züm-züm és teringette: a gazdája elkergette.”
A főszereplő Pindurt, a barátságos, jóságos és okos kiscicát vidám, kalandos útján kísérhetjük végig. De vajon miért kóborolt árván? Nem minden cica tud egerészni, ő sem tudott, így szomorú sors várt rá: a gazdája elkergette. Elindult hát, hogy új otthont keressen magának...
A hosszú út alatt csak az motoszkált a fejében, milyen jó lenne egy meleg zug, egy kis simogatás és egy fincsi vacsora! Besötétedett, és a hűvösre fordult őszi idő is egyre jobban arra biztatta, hogy meg kell találnia azt a helyet, ahol otthon érezheti magát!
A történet végére kiderül, sikerül-e a terve a talpraesett kis boszorkánycicának...
A verses mese rímei aranyosan csengenek, Bognár Éva Katinka rajzai szépen illeszkednek a történethez! A Boszorkánycica kedves története lehet az ovisoknak, kisiskolásoknak.
|
„Figyelem! Öreg hölgy keres maga mellé cicasegédet! Cserébe jár szállás, vacsorák, ebédek... Jelentkezni nálam lehet, abradabra: Banyaguff, Rémkastély, a tölgyfától jobbra. (...) - Nyaú! Ez már igen! - bukfencezik Pindur nagyot. - Megmutatom, milyen belevaló macska vagyok!” |
„Ám útközben Pindur egy macskát észrevett, majd még ötöt, tízet, húszat és hetvenet. Mind kóbor macska volt, és hogy le ne késse, mind a Rémkastélyba ment a hirdetésre! Ez tépett volt, az meg táncolt ide-oda, a harmadiknak több füle volt, mint foga..." |
(az ajánlást készítette: Törökné Antal Mária)
