Szegedi Katalin: Lenka ; Palkó

“Egy szép májusi éjjelen, éppen teliholdkor született Lenka. Vajon ezért-e vagy másért, ki tudja, de épp olyan szép kerek lett, mint maga a telihold.” 

“Egy hűvös októberi estén, fogyó holdnál született Palkó. Vajon ezért-e, vagy másért, ki tudja, de éppolyan vékonyka lett ő maga is, mint a hold sarlója.”
 

A Csimota gyerekkönyvkiadó Tolerancia-sorozatában jelent meg ez a két kötet, Lenka és Palkó, melyeket öröm kézbe venni, forgatni. A Lenka jelent meg először, és nagy kedvence lett a gyerekeknek, majd három év után barátja, Palkó történetét is megismerhettük.

Lenka olyan, mint a telihold, egy dundi kislány, aki nagyon magányos. Testalkata miatt csúfolják, senki sem akar vele játszani. A rajzolásba menekül, ahol szép színes világot teremt magának. Ám egy nap az anyukája leküldi a térre, hogy játsszon a barátaival, és nem is gondolja, hogy milyen akadályokkal kell Lenkának szembenéznie... Például azzal, hogy nincsenek is barátai. Hiába próbál játszótársakat keresni, kinevetik, elzavarják. Végül itt is a rajzolásba menekül, elkezd az aszfalton krétával rajzolni, és megjelenik első csodálója, Palkó.

Palkó pont ellenkezője a kislánynak, vékonyka, mint a fogyó hold, nagy szemüveges, bő nadrágos, nagyon okos kisfiú, de bizony neki sincsenek barátai.
Miután egymásra találnak, már várják a másnapot, mert van kivel találkozni a téren, van kivel játszani, igazi barátokká válnak. Lenka rajzleckét ad Palkónak, Palkó pedig felveszi a rollerére a kislányt és együtt róják a köröket.

A csodaszép illusztráció nem csak éke a könyvnek, hanem lépten-nyomon továbbmeséli a történetet is, kiegészítve a szöveget. És ha figyelmesen nézed a rajzokat, sok különleges apróságot fedezhetsz fel!

4-8 éves gyerekeknek ajánlom ezeket a köteteket, amelyek olyan témák feldolgozásához, megbeszéléséhez adnak segítséget, mint a másság, az elfogadás. Felhívják a figyelmet arra, hogy ne csak a külső alapján ítélkezzünk, és hogy mindenki különböző, de ez épp így van jól. 

 

Részlet a könyvekből:

“- Mit kuksolsz itt benn a szobában ezen a szép napon? Menj ki a térre, szaladgálj egy kicsit te is a barátaiddal!
- Nem megyek! Különben sincsenek barátaim! A gyerekek nem akarnak játszani velem, csak csúfolnak, mert..mert..dagi vagyok – mondta és bánatosan lehorgasztotta a fejét. A mamája gyorsan magához ölelte. Jaj, miket beszélsz, dehogy vagy te dagi! Te pont így vagy szép, ahogy vagy!”

“– Vicces lány lehet ez a pöttyös! – gondolta elismerően Palkó. – Mindenki nevet, amikor megszólal. A kislány a focipályához szaladt. Kicsit beszélgetett a fiúkkal, de Palkó most sem hallotta a hangjukat. Megpróbálta kitalálni, vajon miről beszélhetnek. – Biztos beveszik a csapatba!  - gondolta, de tévedett. Egyikük mondott valamit a kislánynak, mire az lehorgasztott fejjel sétált el onnan. Elővett néhány krétát a zsebéből, és lekuporodott az aszfaltra. Palkó közelebb ment hozzá, hogy lássa, mit csinál. Rajzolt.”

(az ajánlást készítette: Törökné Antal Mária)