Darvasi László: A 3 emeletes mesekönyv

"Ha a meséket nem vesszük komolyan, az életünk annyit sem ér, mint egy kidurrant papírzacskó."

„Figyelj , Mesekönyv – simogattam meg a lapot –, olyan leszel, mint egy ember. Talán híres, talán nem. Ha úgy alakul, sokan köszönnek rád, sokan olvasnak de az is lehet, hogy csak kevesen olvasnak. De azért biztosan akad, aki szeretni fog.”

Olvastatok már emeletes mesekönyvet? De nem ám 1 vagy 2 emeleteset, hanem 3 emeleteset! Ebben a mesekönyvben végig követhetjük egy mesekönyv „születését”. Kiderül, hogy kik laknak az első emeletén, milyen szereplők élnek a másodikon, és még a harmadik emelet lakóira is fény derül! Sok kaland, harc és veszély fenyegeti a szereplőket, de a barátság, a szeretet, az egymásért való aggódás végig jelen van....

Részlet A gödör és a kupac című fejezetből:

"Egy nap azt suttogta a gödör: - Kupac, sokat meséltünk, mégis hiányzol nekem. A kupac gondolkozott. Aztán azt mondta: - Az az igazság, gödörke, hogy te is hiányzol nekem. Erre mind a ketten hallgattak, de csak kicsit, mert kicsik voltak mindketten. - Én szeretlek téged - suttogta a gödör. - Én is szeretlek téged – suttogta a kupac. Erre megint hallgattak, de az már unalmas volt, nem lehet ennyit hallgatni. - Gyere vissza hozzám kupac - szólt halkan a gödör. A kupac remegett a boldogságtól. - Máris megyek! - kiáltott és az összes göröngyével, kavicsával, az összes puha földjével visszahullt a kicsi gödörbe.”

(az ajánlást készítette: Törökné Antal Mária)