Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány

A főszereplő Jóhegyi Laci már a negyedik osztályt kezdi. Lacinak különleges kapcsolata van a könyvekkel. Először is: imád olvasni, ami a mai világban, így az ő iskolájában is csodaszámba megy. Aranka néni, az öreg könyvtáros nagy bánatára, egyedül Laci jár rendszeresen a könyvtárba az iskola 333 diákja közül. Hogy miért is szereti a könyveket? Laci úgy olvas, hogy a történetek az eredetihez képest megváltoznak szárnyaló fantáziájának segítségével. Például A Pál utcai fiúk nála nem szomorú, hanem kacagtató történet. De miért történik ez minden egyes könyvvel, amit elolvas? És Morcz Aranka néni, a könyvtáros, vajon tényleg boszorkány?

A titkokat ki kell deríteni! Laci és a két ikerlány barátnője nyomozni kezdenek, mi lehet az egyre több furcsa esemény hátterében…

Lányoknak és fiúknak is izgalmas olvasmány!

„A Tündérboszorkányhoz tulajdonképpen a gyerekeim adták az ötletet, akik imádják a Harry Potter sorozatot, így mondhatni Rowlingnak köszönhetem a könyvet. A lányaim nagy rajongók voltak már kiskoruktól kezdve, amikor a Harry Potter még új volt. A 3. és 4. kötet megjelenése között sokat kellett várni, így nagyon türelmetlenek voltak. Ekkor támadt az az ötletem, hogy írok a születésnapjukra néhány fejezetet ajándékba. (...)

Tehát elkezdtem írni, és körülbelül két hét alatt készültem el vele, hiszen közel volt az a bizonyos születésnap. Ez úgy nézett ki, hogy este kilenctől hajnali négyig folyamatosan írtam. Amikor befejeztem, beadtam a főszerkesztőhöz, aki elsápadt és csak annyit mondott: „Azt ugye tudod, hogy nem jogosít fel semmire az, hogy ismerjük egymást. Annyit tehetek, hogy nem teszem a kupac aljára, hanem ez lesz a következő, amit elolvasok.”

Aztán másnap már hívott is, hogy kiadnák. Külön öröm volt, hogy akkoriban zajlott a Nagy Könyv nevezetű játék, ahol a pár hónapja megjelent kötet minden reklám és felhajtás nélkül bekerült a legjobb hatszázba. Ezt követően elkezdtem író-olvasó találkozókra járni, ahol a gyerekek megkérdezték: miért ilyen rövid és hol a folytatás.

A második kérdésnél én csak néztem, hiszen ez egy kerek, lezárt sztori, nem terveztem hozzá második kötetet. Látszott rajtuk, hogy nagyon akarják a folytatást, ezért megkérdeztem tőlük, hogy melyik szereplőről olvasnának szívesen, mert akkor azzal fogom folytatni. A legtöbben Klott Gatyát, az elviselhetetlen tesitanárt mondták, így született meg a második kötet (Klott Gatya, ne fárassz!).”

(az ajánlást készítette: Törökné Antal Mária)