Jeli Viktória: A varázsfuvola

„Az égen ugyanis egyszerre ragyogott teljes fényében a Nap és pompázatos kerekségében a telihold. Talán ti értitek, miért.”

A Varázsfuvola nagyopera, vígopera és daljáték is egyben, Wolfgang Amadeus Mozart leggyakrabban előadott műve és egyben az utolsó operája is. Ennek a varázsoperának meséje − mint minden igazi és szép mese − a jó és a gonosz küzdelméről szól. Az eredeti szöveget Emanuel Schikaneder írta August Jacob Kiebeskind egyik keleti története alapján.

Nagyon hasznos és örömteli, hogy ezt a nagy klasszikust modern változatban, egy kis humorral fűszerezve írta át Jeli Viktória. Így a mai fiatalok is szívükbe zárhatják ezt a kedves mesét és szereplőit, az újszerű stílusa pedig élvezhető olvasmánnyá teszi a gyerekek számára.

Ráadásul Rofusz Kinga képei csodálatosan tovább írják a történeteket, az illusztráció és a szöveg elválaszthatatlanul összeforr, így alkotva teljes egészet.

Részlet a könyvből:

„Sikerrel jársz, ha szíved tiszta marad. Akkor Sarastro egyetlen bűbája sem fog rajtad. De hogy felvértezzelek az útra, fogadd el tőlem ezt a kis ajándékot! Azzal Tamino felé nyújtotta tenyerét, melyen ezüst fénnyel ragyogó hangszer pihent. Egy aprócska fuvola.- Ezzel a kicsi síppal induljak harcba? - Többet ér, mint hinnéd – mondta királynő. - Hajdanán az erdei tündérek készítették holdsugárból. Ha megszólaltatod, mindenkinek, aki csak hallja, öröm költözik a szívébe.”

(az ajánlást készítette: Törökné Antal Mária)