Váradi József: A füvészkerti galeri

„- Elengedem ami fáj, és a Grund fáj nekem. Ha elveszem tőletek, azzal másnak okoznék fájdalmat. Az a föld sok mindent elvett, úgyhogy...

- Tartsd meg, a tiéd. Nekem nem nem kell. Már nem akarom a Grundot.”

A könyvben ismét találkozhatunk a Pál utcai fiúk szereplőivel, de egy egészen más szemszögből, hiszen Áts Feri áll a történet középpontjában. Vajon miért volt neki olyan fontos a Grund? És miért gondolta meg magát a harc napjára?

A Pál utcai fiúké helyett most a másik oldal mindennapjaiba nyerhetünk pillantást: a főváros legszegényebb gyerekei közül kikerült vörösingeseknek választaniuk kell az einstandok és bandaháborúk kamaszvilága és a felelősségteljes felnőtt élet között. Az 1910-es évekbe játszódó történetből nem csupán a korabeli rikkancsok életét ismerhetjük meg, a regényben megelevenedik a világháború előtti békeidők Budapestjének pezsgése is, ahol a korzók és a kávéházak csillogása mellett maszatos arcú utcagyerekek árulták a legfrissebb híreket.

„Nézd, Feri. Vannak olyan harcok az életben, amiről csak azt hisszük, hogy meg kell vívnunk. Aztán történik valami, és megváltozik a véleményünk. Megváltozhat minden egyetlen pillanat alatt, nem hogy egy ember véleménye. Ilyenkor van olyan eset, hogy úgy jár jobban, ha egyszerűen elengedi az egészet.”

(az ajánlást készítette: Farkas Petra)