Olvasd el te is!

„A JÁTÉK! Minden játékok játéka! Minden idők legszuperebb és legnehezebb számítógépes játéka! A Kepler 62!”   Ari mindenáron meg akarja szerezni a játékot. Megvenni persze nem tudja. Letölteni nem lehet. Aztán egy nap hihetetlen dolog történik: meglátja a játék dobozát az öccse kezében... Ezután éjt nappallá téve játszanak és játszanak... míg el nem érkezik az utolsó, a 99. pálya... az utolsó szörny egy éjsötét barlangban. Nem hiába mondják, hogy lehetetlen megcsinálni. Ha az utolsó próbálkozási lehetőségnél is elbuknak, a játék bezárul örökre, nem lehet elölről kezdeni, még akkor sem, ha újra megveszik. Vajon mi a titka? És mi történik ha valakinek mégis sikerül a lehetetlen? A lesújtó jövőben játszódó történet csak a játék befejezése után kezdődik el igazán... Mi köze van a játéknak egy másik...

„Az Oxfordi Abrakadabra Múzeum igazolja, hogy ezen könyv kinyitása veszélytelen.”   Archie Greene tizenkét éves koráig az átlag angol angol tinédzserek mindennapjait éli. Szülei halála után a nagymamája neveli. A tizenkettedik születésnapján azonban kap egy csomagot, amiben egy könyv van... Ez a csomag és a tartalma teljesen megváltoztatja a főhősünk életét! Ráadásul az egyetemi könyvtárban is sok titok lappang... A nyomozás során Archie unokatestvérei, Szeder és Bogáncs is nagy segítséget jelentenek, majd váratlanul I. Erzsébet királynő jövendőmondója is megjelenik. A műből megismerhetjük az angol vidéki életet, emellett Oxford varázslatokkal teli utcáit is.   „Minden mágikus könyvet további vizsgálatra és osztályozásra az Abrakadabra Múzeumba kell visszajuttatni. (Az osztályozás a könyvek mágikus ereje...

„Az égen ugyanis egyszerre ragyogott teljes fényében a Nap és pompázatos kerekségében a telihold. Talán ti értitek, miért.”   A Varázsfuvola nagyopera, vígopera és daljáték is egyben, Wolfgang Amadeus Mozart leggyakrabban előadott műve és egyben az utolsó operája is. Ennek a varázsoperának meséje − mint minden igazi és szép mese − a jó és a gonosz küzdelméről szól. Az eredeti szöveget Emanuel Schikaneder írta August Jacob Kiebeskind egyik keleti története alapján. Nagyon hasznos és örömteli, hogy ezt a nagy klasszikust modern változatban, egy kis humorral fűszerezve írta át Jeli Viktória. Így a mai fiatalok is szívükbe zárhatják ezt a kedves mesét és szereplőit, az újszerű stílusa pedig élvezhető olvasmánnyá teszi a gyerekek számára. Ráadásul Rofusz Kinga képei csodálatosan tovább írják a történeteket, az...

„Mikor változott minden ilyen csodaszéppé? – kérdezte magától a mókus. És ha végig ilyen volt, miért nem vettem eddig észre?"   Ti szeretnétek egy háziállatot? (Akinek már van, az ne válaszoljon!) És mit szeretnétek? Cicát, kutyát, hörcsögöt, LOVAT? … És mókust? Flóra Bella épp a szobájában ül és képregényt olvas (ez a kedvenc elfoglaltsága), amikor hatalmas zajra lesz figyelmes. A zaj a szomszéd kertje felől jön. Flóra kinéz az ablakon, aztán nem hisz a szemének! A szomszéd néni ugyanis a füvet porszívózza (ki hallott már ilyet?) egy hatalmas, szuper szívóerejű porszívóval! De nem önszántából! A porszívó túl nagy, túl erős és átvette az irányítást: magával ragadta szegény Tickham asszonyt! A kertbe beszalad egy mókus és a szuper szívóerejű porszívó Tickham asszonnyal a végén, pont a mókus felé tart!!!...

„Öcsi éjjel azt álmodta, hogy újra gólt lő az erzsébetieknek. De most valahogy boldogabb volt. Mert Feri bácsi is ott állt a pálya szélén.”   Öcsi imád focizni. Ha tehetné, egész nap a rongylabdát rúgná a grundon. Csakhogy a házukhoz közeli pályán általában a nagyfiúk játszanak, ezért őt és legjobb barátját, a szomszédban lakó Cucut szinte sosem veszik be a csapatba. Ám a nagyobbaknak rá kell jönniük, hogy a fiatalok is tudnak focizni... Barátkozzatok össze a külváros legvagányabb kissrácával, éljétek át Öcsivel a kalandos gyerekkorát, vegyetek részt a csínytevéseiben, rúgjátok vele a labdát! Ő alig várja, hogy egy csapatban legyetek! Puskás Ferenc gyermekkorát ismerhetjük meg a könyv lapjairól. A könyvben említett kishúg, a mai napig Budapesten él, abban a házban amit Puskás Ferenc vett a családjának, az 1950-es...