Olvasd el te is!

„Egy igazi boszi kislány, ahol tud, segít, pittypiritty és plitty és platty!”   Csivitfalván, egy pici, színes házban él Bábika és Boszka mama, az utolsó igazi boszorkányok. Azaz Bábika még csak boszi gyerek, aki az első osztályt kezdi, és senkinek nem árulhatja el a titkukat. Még a Legeslegjobb Barátnőjének, Szofinak sem. Ráadásul amíg nem tud olvasni, a Boszorkánypraktikák Nagykönyvét is tilos kinyitnia. De ez egy cseppet sem zavarja, hiszen képes láthatatlan szellőlánnyá változni, állatokkal beszélgetni, és van egy csodaseprűje, akivel Fontos Dolgokat visznek véghez az erdőben. Persze sok dologban egyáltalán nem különbözik a többi gyerektől: például pillanatok alatt összekoszolja a kezét, alig várja az osztálykirándulást, és bizony nagyon kíváncsi természet, ami csak akkor jelent problémát, ha tilosban jár... „- Gyere ide,...

„A kórház falai között elkezdődik Olivér igazi élete: barátai lesznek.”   Milyen a kórházi világ? Mennyire viselkednek másképp azok a gyerekek, akik gyógyulni vágynak? Más, mint a mindennapi élet, nem kell alkalmazkodni az osztálytársakhoz, a tanárokhoz. Itt őszinték lehetnek egymáshoz. Mira mindig vámpírokat rajzol, fekete a körme, és kerekes székben ül. Ő a kék hajú lány, aki várja a csodát. Mert csodára néha szükség van. Főleg egy kórházban. De nem a csoda érkezik, hanem a tizenhárom éves Olivér. A fiúnak nincsenek barátai, a plüsspatkányával alszik, és szeret felmászni a magasba. Kórházba is azért került, mert leesett egy fáról. A gyerekosztály a rejtélyes és furcsa álmok helye, Olivér itt barátokra talál, és sokkal jobban érzi magát, mint odahaza. Mindenkin megpróbál segíteni, aki beteg vagy boldogtalan. De...

„A kutyák nem dönthetik el, hogy hol élnek. A sorsom az emberek döntésétől függ.”   Lélekvándorlás. Vajon tényleg lehetséges? Van, aki hisz benne, van aki nem. Milyen lehet emlékezni az előző életeinkre? A könyv főhőse, egy kutyus, bizony megtapasztalja. Négy életen keresztül követhetjük sorsát: hol hatalmas kutyafalkában él Tóbiként, hol egy szerető családnál Bailey-ként, hol képzett rendőrkutyaként, akit Ellie-nek szólítanak. De vajon miért tér vissza újra és újra? Vajon mi az életcélja és hogyan teljesítheti azt? Erre mind egyedül kell rájönnie, és utolsó élete során, Cimbiként még mindig sok fejtörést okoz neki... „Egy darabig még az ajtót ugattam. Semmi sem történt. (…) Karistolni kezdtem az ajtót. Megrágtam pár cipőt. (…) A ruhákat szétszórtam a garázsban. Bepisiltem egy sarokba, majd odakakiltam egy...

"...hogy is van a mese ezzel a beszélő, éneklő, vándorló bajusszal..."   Jártatok már születésnapfalván? Itt minden lakó ugyanakkor ünnepli a születésnapját, a járdákon óvatosan kell haladni, mert mindenhol ajándékokba botolhatunk. A három bajusz is itt élt: Kedves bajusz, Kunkori koma és Harcsa szomszéd. Ha elalvás előtt erősen rágondolunk, akkor mi is eljuthatunk ide... „Már a bajuszoknál is érvényes tanulság, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon, ebben az esetben a saját gazdád orra alatt.” „Egy vasárnapi ebéd után csokoládéfagyit kanalaztam, a kedvencemet, amikor Nagyapa megszólalt: – Meséltem-e már a bajuszom történetét? Megcsóváltam a fejem. Nem gondoltam volna, hogy bármi mesélnivaló lehet egy bajuszon.... – Nagyapa, nem azért nőtt bajuszod, mert egy reggel elfelejtettél megborotválkozni? – Nagyon tévedsz...

"... hagyta, hadd lebegjen pár órát a friss levegőn..."   "Barnaby kivételesen sápadt gyerkőc lett, minthogy szinte soha nem volt kint a napon. Eleanor néha kikötötte a szárítókötélhez a hátsó kertben, aztán hagyta, hadd lebegjen pár órát a friss levegőn. Ha támadt egy kis szellő, az még körbe is repítette, s így egy délután leforgása alatt egyenletesen napbarnított színre tehetett szert. Egy idő után azonban anyja kénytelen volt beszüntetni ezt a gyakorlatot, mégpedig azért, mert a kert különféle pontjain több, feltűnő formájú madáretető volt elhelyezve, s a bokájánál fogva a ruhaszárító kötélhez erősített négyéves kisfiú olyan őrült módon hadonászott a karjaival, hogy ezáltal eredményesebbnek bizonyult minden madárijesztőnél, s a madarak elmaradoztak a kertből.” „Barnaby voltaképpen fölfelé zuhan...” A...