Évfordulók, események
...és ez történt még a mai napon
1739. szeptember 9-én született Luigi Galvani
Galvani anatómiaprofesszorként lett figyelmes a békacombideg különös tulajdonságaira. Egyik tanítványa hívta fel a figyelmét arra, hogy a béka preparálása közben a kés érintésére a békacomb összerándult, ha egy másik fémmel a gerincvelőhöz értek. Még erősebb volt ez a hatás, ha egy dörzselektromos géppel szikrát keltettek, s a béka egy földelt asztallapon feküdt.
Kísérletképpen a békacombokat szabadban kifeszített acéldróthoz kötözte, ám itt a combizmok véletlenszerűen húzódtak össze. Később laboratóriumban végzett kísérletet úgy, hogy a békatetem vaslemezen feküdt, s a tetemen átszúrt rézkampót a vashoz érintette: az izmok mindannyiszor összehúzódtak.
Galvani azt hitte, hogy felfedezte az állati elektromosságot, s úgy magyarázta, hogy az idegeket és az izmokat ellentétes elektromosság tölti fel, s ezek kisülése okozza a rándulást. Felismerését közzétette 1791-ben Kommentár az elektromos erők és az izommozgás kapcsolatáról címmel, ami nagy vihart kavart az akkori tudományos életben.
Galvani nevéből számos villamossági kifejezés ered: a galvanizálás a fémek bevonását jelenti más fémmel, elektromos úton; a galvanoplasztika fémtárgyak előállítása hasonló módon; a galvánelem első- és másodrendű vezetők együttese, mely zárt körben elektromos áramot ad; a galvanométer mágneses hatás alapján méri az áram erősségét; a galvanoterápia elektromos árammal juttatja a beteg szervezetbe a gyógyhatású anyagokat.
Galvani neve összenőtt az elektromossággal, munkássága nyitotta meg az utat az izom- és idegfiziológia kutatása s az elektrofiziológia tudománya felé is.
Kapcsolódó linkek