Mészöly Ágnes: A keselyűteknősök rejtélye

„A keselyűteknős (…) Magyarországon különösen veszélyes, invazív állatfajnak minősül, tartására csak állatkert vagy cirkuszi menazséria kaphat engedélyt.”

A 12 éves Czeglédi Tomi és a szülei egy hirtelen felbukkanó, gazdag rokonuknak köszönhetően Ózdról Szabadi-Sóstóra költöznek a Balaton partjára. Nagy elánnal vetik bele magukat a házuk felújításába, és mellette élvezik a saját strandjukat. Ám egy nap Tomi megpillant valami rémeset a víz alatt, ami nem hagyja nyugodni...

Aztán összebarátkozik a kemping tulajdonosának három lányával – akik nem mellesleg hármas ikrek – és kiderül, hogy nem csak a képzelete játszott vele, tényleg „szörnyet” látott a víz alatt, mégpedig egy félelmetes kinézetű keselyűteknőst, aminek semmi keresnivalója sem a Balatonban, sem a Sóstóban. Hiszen egy ilyen teknős képes kiirtani egy kisebb tó egész élővilágát! El is kezdenek titokban nyomozni, ki lehet az, aki ezt a tiltott állatot tenyészti a közelben, és több gyanús nyomra bukkannak…

De vajon sikerül a gyerekeknek kideríteni, mi is történik Balatonszabadi-Sóstón, ha már a rendőrség nem tesz semmit? Melyik felnőttben bízhatnak? Nem túl veszélyes vállalkozás ez számukra? Tarts velük, és kiderül, megmentik-e a vízpart békéjét!

ABSZOLÚT BALATON → ABSZOLÚT KRIMI → ABSZOLÚT VESZÉLYES HÜLLŐK

„A hínár sűrű volt, mint a dzsungel. Tomi elképzelte, hogy nem is a Balatonban úszkál, hanem egy délvidéki tengerben, ahol bohóchalak és veszélyes murénák élnek a korallzátonyokon, ő pedig igazi búvárpalackkal merül le a mélybe.
Aztán rémülten hőkölt hátra. A hínár sűrűjéből furcsa, ragadozó madáréhoz hasonló, csőrös száj csapott elő, és egyetlen mozdulattal bekapta az egyik halacskát.
Tomi azonnal felbukott a vízből, és jó ideig ijedten kapkodta a levegőt. Szerette volna megmutatni valakinek, hogy mit látott, de senki nem volt hallótávolságban. Lebukott hát megint, és óvatosan még közelebb tempózott. A kis halak ugyanolyan nyugalommal falatoztak, mint korábban: nyoma sem volt semmilyen ragadozónak.
„Nyilván csak képzelődtem – nyugtatgatta magát a fiú. – Kábé mindenki szerint túl élénk a fantáziám. De azért jobb lesz, ha elkerülöm ezt a hínárfoltot, és inkább a part környékén lubickolok.”
Ezzel visszafordult a stég felé. És mivel még félúton sem járt, amikor szembejött vele Nagytomi – két jókora vízipisztollyal felfegyverkezve –, hamarosan teljesen elfeledkezett a hínárból kibukkanó, csőrös szájról.
Önfeledten élvezte inkább a strandolást....”

(Az ajánlást Pokornyi Orsolya készítette.)