Kiss Ottó: Annabé: Mesés történetek egy óvodás kislány életéből

„Annabé nem bántja az élőlényeket. Na jó, néha letép egy-egy sárga pitypangot az óvodaudvaron, hogy a hajába tűzze, és az is előfordul, hogy kis csokrot köt vadvirágokból, de az állatokat sosem bántja, még a kicsiket sem.

Ha csigát talál a járdán, a fűre viszi, nehogy valaki rálépjen, a hangyákat, bodobácsokat, szarvasbogarakat csak megfigyeli, legfeljebb eléjük tesz egy ágat vagy levelet, hogy felmásszanak rá. Otthon is ugyanez a helyzet. Segít ültetni és öntözni a virágokat az erkélyen, és ha elszáradt leveleket talál, összeszedi őket. Amikor légy kerül a szobájába, nagyot kiált anyának és apának, hogy jöjjenek gyorsan, mert meg kell menteni. Ilyenkor kinyitják az ablakot, és együtt terelik ki a szabadba a legyet.”

A szerző, Kiss Ottó többek között saját kislányának, Anna Borókának az óvodáskori élményeit örökítette meg ebben a könyvben.

Megismerjük a kedves, barátságos Annabé hétköznapjait, például milyen volt az első nap az oviban, vagy kik a barátai, milyen plüssöket gyűjt és ki az a kisfiú, aki nagyon tetszik neki. A történetekből kiderül hogyan kell varázsolni, ki vagy mi az a Zöld Ötös, ki lakik a komódban. Megismerjük 24 (azaz huszonnégy!) katica történetét, Pamacsot, a nagymama fehér máltai selyemkutyáját, aki nem is utálja annyira a macskákat és megtudjuk milyen egy igazi lányos születésnapi buli. Együtt főzünk a nagymamával és az is kiderül, miről álmodik Annabé.

„- És mi volt az a jókedvű álom? - kérdezte apa.

- Arról szólt, hogy éjszaka van, és az ellenség a sötétség leple alatt ellopja nagymama könyveit – ült fel az ágyban Annabé. - De a mi három könyvünket Zöld Ötös megmentette. Jött a kismotorral, összeharapdálta az ellenség fülét, aztán lefeküdt mellém aludni. Csak előbb még jól kupán is vágta az ellenséget, mert délben olyan sok bogyólevest evett, hogy erős lett tőle, mint a vas – nevetett a kislány, aztán kiugrott az ágyból,…”

(Az ajánlást Fábián Krisztina készítette.)