John Boyne: Barnaby Brocket és a szörnyű dolog, ami vele megesett

"... hagyta, hadd lebegjen pár órát a friss levegőn..."

"Barnaby kivételesen sápadt gyerkőc lett, minthogy szinte soha nem volt kint a napon. Eleanor néha kikötötte a szárítókötélhez a hátsó kertben, aztán hagyta, hadd lebegjen pár órát a friss levegőn. Ha támadt egy kis szellő, az még körbe is repítette, s így egy délután leforgása alatt egyenletesen napbarnított színre tehetett szert. Egy idő után azonban anyja kénytelen volt beszüntetni ezt a gyakorlatot, mégpedig azért, mert a kert különféle pontjain több, feltűnő formájú madáretető volt elhelyezve, s a bokájánál fogva a ruhaszárító kötélhez erősített négyéves kisfiú olyan őrült módon hadonászott a karjaival, hogy ezáltal eredményesebbnek bizonyult minden madárijesztőnél, s a madarak elmaradoztak a kertből.”

„Barnaby voltaképpen fölfelé zuhan...”

A nyolcéves Barnaby Brocket családja valószínűleg a földkerekség legnormálisabb családja. Az apa ügyvéd, az anyuka otthon vezeti a háztartást. Kerülik a hivalkodás minden formáját. Így például cirkuszba se járnak, mert oda szerintük csak a feltűnési viszketegségben szenvedők járnak. Két gyermeküket is ennek szellemében nevelik, mígnem megszületik harmadik gyermekük, Barnaby, aki már születése pillanatában nem átall ellenállni a legalapvetőbb törvénynek is, a gravitáció törvényének, hogy fellebegjen a plafonra – édesanyja legnagyobb megdöbbenésére. Habár ő nem tehet különleges képességéről, szülei nem tudják elfogadni különcködését. Hiába tesznek meg mindent (még matracokat is szögeznek fel a plafonra), hogy minél normálisabban élhessenek, Barnaby zűrös életével állandóan felhívja magára a figyelmet.

Szülei végül úgy döntenek, hogy egy ’véletlen baleset’ során engedik ellebegni fiúkat, aki viszont szerencséjének köszönhetően több földrészt is bejár (sőt még egy űrhajóba is eljut), és sok-sok emberrel találkozik –köztük számos hozzá hasonló csodabogárral. Kalandjai és szülei tette ellenére ő nem szeretne mást, csak hazajutni, miközben egy kérdés jár a fejében állandóan: vajon szülei képesek lesznek-e elfogadni olyannak, amilyen?

(az ajánlást készítette: Molnár Csaba)