Matt Haig: A fiú, akit karácsonynak hívnak

„– Hogy láss, ahhoz előbb hinned kell. Igazán hinned! Ez a koboldok első szabálya.”

 

Minden gyermek várva várja a Mikulást decemberben. De csak nagyon kevesen gondolkodnak el rajta, hogy ki is ő, honnan jött és miért nem öregszik meg soha...

 

Egy Nikolas nevű kisfiú Finnország kellős közepén lakott favágó édesapjával. Nem éltek nagy lábon egyszobás kunyhójukban, Nikolas mégis boldog volt (rothadófélben lévő) répababájával, amit egyszer karácsonyra kapott apukájától. Nem nagyon voltak játszótársai, hiszen akkoriban nagyon kevesen laktak a hideg északon, és a legközelebbi város is több órás gyaloglásra volt tőlük.

 

Egy napon azonban Joel, az édesapa, elvállal egy munkát, ami hosszú időre elszólítja otthonától, sőt az életét is veszélybe sodorja. Ráadásul Karola nénire bízza fiát, aki cseppet sem szereti a gyerekeket. Meg a felnőtteket sem. Egyáltalán senkit. Miután a néni kirakja Nikolas szűrét a házból, mondván, hogy szüksége van egy saját szobára, a fiú elhatározza, hogy édesapja után indul. Akkor még nem is sejti, milyen kalandokban lesz része a Messzi Északon, és hogy valójában hová is vezet az útja...

 

Rénszarvasok, koboldok, glimpik, jóság és gonoszság kíséri a kis Nikolast vándorútján,

és végül megtalálja az igazi helyét a világban! Hogy mi köze ehhez a Télapónak? Olvasd el és megtudod! :)

 

Az egész világ, legalábbis a mi világunk, az embereké, tele van szörnyű dolgokkal. Mindenhol nyomorúság, mohóság, meg szomorúság, éhség, durvaság, ahová csak nézel. És van egy csomó gyerek, aki soha nem kap ajándékot, és szerencsésnek érezheti magát, ha egyáltalán néhány kanál gombaleves jut neki vacsorára. Nincsenek játékaik, és minden este éhesen fekszenek le. Aztán vannak, akiknek még szülei sincsenek, és rettenetes felnőttek vigyáznak rájuk, mint például Karola néni. Egy ilyen világban pedig könnyen lesz rossz ember valakiből. Úgyhogy ha valaki még így is jó, az már önmagában is csoda! Ami reménnyel tölti el az embert. Márpedig a remény a legszebb dolog ezen a világon.”

 

Hogyan maradjunk vidámak nehéz időkben is?

 

1. Együnk minél több mézeskalácsot, csokoládét, lekvárt és tortát!


2. Mondjuk ki gyakran a „karácsony” szót!


3. Ajándékozzunk meg valakit játékkal, könyvvel, kedves szóval és egy nagy öleléssel!


4. Nevessünk akkor is, ha nincs min – illetve főleg akkor!


5. Idézzük fel a boldog múltat – vagy boldog jövőt!


6. Járjunk pirosban!


7. Higgyünk!

 

(Részletek Karácsony apó Boldogságkalauz című könyvéből)

 

(az ajánlást készítette: Pokornyi Orsolya)